Előadást tartottak az unió lehetséges útjairól Fehérváron

A tanszékvezető a Közéleti Klub meghívására fejtette ki, hogy is áll gazdasági és biztonsági szempontból a most 28 tagállammal működő unió, és szó esett a kihívásokról is, amelyekre megfelelő választ kellene adni.

Először is néhány tényt hallhattunk az unióról. Érdemes tudni, hogy az EU a világ legnagyobb egységes piacával és a 2. leggyakrabban használt pénznemével rendelkezik, valamint az innováció egyik éllovasa. Hetven országgal tart fenn kereskedelmi megállapodást, tagjai pedig összességében a világ GDP-jének 40 százalékát adják. Biztonsági szempontból az unió tagállamai – így hazánk is – a föld legbékésebb országai közé tartoznak. Hosszú évek óta nem volt háború.

Nem lehet azonban elmenni a kihívások mellett sem, hiszen a világ, a lakosság változik. S változik utóbbi korösszetétele is, így az egyik legnagyobb kihívás a demográfiával kapcsolatos. Az előrejelzés szerint ugyanis 2030-ra átlagban az európaiak lesznek a legidősebbek (45 év) a világon. Európa részaránya a világ népességében csökkenést mutat, az előrejelzések szerint 2060-ban csak 4 százalékot tesz ki. Az unió gazdasági súlyát illetően szintén relatív gyengülés várható a jövőben, egyebek mellett a feltörekvő távol-keleti országok miatt. Ami az emberek mentalitását és bizalmát illeti, egyre inkább jellemző az elfordulás a hivatalos politikai narratívától és a politikai intézményektől. A bizalmat az is csökkentheti, hogy az EU felépítését nem feltétlenül könnyű átlátni, mert van egy uniós és egy tagállami szint is. Sokan túl távolinak ítélik meg az uniót, míg mások szerint túlságosan beleavatkozik az emberek mindennapi életébe. Mások az EU hozzáadott értékét vonják kétségbe, és azt kérdezik, hogy Európa hogyan javítja életszínvonalukat. Sokan a háború utáni időszak legsúlyosabb pénzügyi, gazdasági és társadalmi válsága közepette többet vártak volna az EU-tól.

Olyan kérdésekről van szó, mint a munkahelyek növelése

A római szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója lehetőséget adott a számvetésre és arra, hogy az ekkor kiadott Fehér könyv Európa jövőjéről című dokumentumban 2025-ig öt lehetséges utat határozzanak meg. Az alapfeltevés mindegyik forgatókönyv esetében az, hogy a tagállamok együtt, az unió keretei között halad tovább. A „minden megy tovább” forgatókönyvben az EU mostani útját követi, reformprogramjának megvalósítására és továbbfejlesztésére koncentrál. A „csakis az egységes piac” szcenárió az egységes piac egyes fontos területeinek elmélyítésére összpontosít. Az „aki többet akar, többet tesz” forgatókönyv szerint az EU ugyanúgy működik, mint napjainkban, de azok a tagállamok, amelyek közösen többet szeretnének tenni, egy vagy több célirányos koalícióba tömörülve együttműködésbe fognak a kérdéses területeken. Ilyen terület lehet a védelem, a belső biztonság, az adóügy vagy a szociálpolitika. A „kevesebbet hatékonyabban” elv szerint az EU figyelmét és erőforrásait kevesebb területre összpontosítja, mely által gyorsabban és határozottabban tud cselekedni a kiválasztott prioritási területein. A legpozitívabb „a sokkal többet együtt” szcenárió alapján a tagállamok közötti együttműködés valamennyi területen minden korábbinál kiterjedtebb lesz.

A jövő kihívásait illetően meghatározó Juncker, az Európai Bizottság elnökének 2018. évi évértékelője, mely nevesíti az EU előtt álló feladatokat. Olyan kérdésekről van szó, mint a munkahelyek növelése, az euróövezet kiterjesztése minden tagállamra, a közös pénzügyminiszteri pozíció létrehozása, a bővítés folytatása, a kiberbiztonság, az erőteljesebb globális szerepvállalás, a pénzmosás elleni küzdelem, a brexit, a migrációs kihívások megoldása és az óraátállítás.

Az unió jövőjét illetően nagy jelentőséggel bírnak az Európai Parlament választásai, amelyre hazánkban május 26-án kerül sor. Mivel ez az egyetlen olyan uniós intézmény, amelyet közvetlenül választunk, érdemes élni a lehetőséggel.