Foglalkoztatási fórumot tartottak Dunaújvárosban

Az első előadást Vörös-Gubicza Zsanett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója tartotta a szakképzés és a felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiájáról. Az előadó megjegyezte: lehet, hogy már sokkal előbb el kellett volna kezdeni fejleszteni a szakképzést, hiszen minden nagyon gyorsan változik körülöttünk.

A probléma rendkívül összetett

Ez a fejlesztés (és nem átalakítás, mondta) a rendszer egészére vonatkozik, az alapkompetenciáktól a pedagógus-továbbképzésig és a felnőttképzésig. Hozzátette: ha minden változatlan marad, akkor 3 év múlva a középiskolások 53 százaléka gimnazista lesz. A teljes fejlesztésbe beletartozik az infrastruktúra korszerűsítése is. Az előadó szerint ma súlyos kompetenciahiányosságokkal érkeznek diákok az általános iskolából a szakképzésbe. Nincs ágazati alapképzés, a középfokú oktatás intézményei között nincs átjárhatóság. Rugalmatlan a tizenhat éves korhatár a tankötelezettségben. A lemorzsolódás átlagosan 12 százalék a szakközépiskolákban, de vannak megyék, ahol ez az arány meghaladja a 70 százalékot. Kevés diák vállalja az érettségi utáni plusz egy évet a technikusi képzéshez. A fejlesztés nyomán vonzó környezetet, XXI. századi iskolákat kívánnak teremteni, jó karrierlehetőségeket a képzésben, az ötéves, technikusi végzettséget adó technikumokban, ahol négy általános érettségi tárgy lesz, az ötödik érettségi tantárgy a szakmáról szól.

Új ösztöndíjrendszert alakítanak ki. Végül naprakész tudású oktatók képzik majd a diákokat, lehetőleg duális formában, azaz termelő üzemekkel együttműködve. Megteremtik az átjárhatóság feltételeit a gimnáziumok, a technikumok és a szakképző iskolák között oda-vissza. A lemorzsolódás csökkentésére kidolgozzák a „Dobbantó” programot, orientációs és kompetenciafejlesztési évet vezetnek be, műhelyiskolákat hoznak létre, amelyben az Országos Képzési Jegyzéknek megfelelő részszakképesítést lehet szerezni. A fejlesztéshez szükséges törvényi változtatásokat 2019-ben és 2020-ban végzik el.

A térség és a vállalkozások vonzóvá tétele

Majorné Angyal Erzsébet, a Dunaújvárosi Járási Hivatal foglalkoztatási osztályának vezetőjének tájékoztatásából kiderült: az álláskeresők száma folyamatosan csökken országosan, a megyében és a városban is. Dunaújvárosban a tavalyelőtti 2388 álláskereső helyett tavaly 2233-at tartottak nyilván. Közülük a nők aránya változatlanul 58 százalék körül van. Domboróczky Zoltán főiskolai docens, A munkaerő helyben tartásának és a térségbe vonzásának eszközei címet viselő, részben korábbi kutatásokra épülő tanulmányt ismertette. A tanulság: a probléma rendkívül összetett, a város adottságai nem a legjobbak, hiszen ipari monokultúrára épült, a munkaerő zöme alacsony képzettségű. Minden érintettnek együtt kell működnie a térség és a vállalkozások vonzóvá tételében, a munka- és életfeltételek javításában!