Bármerre induljunk is Fejérben, remek kirándulóhelyeket találunk!

Durmitsné Baics Rózsa a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség, valamint a Vízivárosi Lakótelepi Sportegyesület elnöke. Nem sokkal azután, hogy a Videotonba került, 1971-ben kezdett el túrázni. S hogy mennyit gyalogolt az azóta eltelt évtizedek alatt? Nem is tudja, akkor még nem volt lépésszámláló – hangzott a kérdésre adott válasza.

Horváth István a 14 tagszervezetet tömörítő megyei természetbarát-szövetség főtitkára. 1980-ban szerelt le, s 1981-ben ragadta a kezébe – képletesen szólva – a túrabotot. Elmondta, hogy a természetjárókat nem csupán a lábukban levő kilométerek szerint minősítik. Nem mindegy, hogy például egy túrát gyalog vagy kerékpáron teljesít valaki, s az sem, hogy milyen terepen, magashegységben vagy síkságon. A teljesítményért kapott pontokat túranaplóba gyűjti a turista, s többfajta fokozatot nyerhet el. Ő a „kiváló” minősítésre adta be most a folyamodványát, de – teszi hozzá – az elején még ő sem naplózott…

Ezek a legszebb helyek a megyében

De vajon milyen túracélpontokat javasolnak a fentebb bemutatott veterán természetjárók, akik – már nem is egyszer – keresztül-kasul bebarangolták Fejér megyét! Fehérvárt négy tájegység övezi. A Vértes, a Keleti-Bakony, a Velencei-hegység és a Mezőföld. Bármelyik tájegységet célozzuk is meg, mindenhol vannak olyan helyek, amelyek egyszerűen kihagyhatatlanok – válaszolja Horváth István.

De mi nem vagyunk elégedettek a felelettel. Kérjük, hogy konkrét helyeket is nevezzen meg.

– A Keleti-Bakonyban különösen érdemes ellátogatni a Burok-völgybe, illetve a Tűzköves árokba, vagy megnézni a Csór környéki szép karsztképződményeket. Ez utóbbi sziklás völgyeket itt egyébként „horog”-nak mondják – kezdi sorolni a főtitkár. A Velencei-hegységben legismertebb látnivalók az ingókövek, melyek végigvonulnak a hegységen. A legnevesebbek a Kocka-kő, a Likas-kő, az Oroszlán-kő, a Pandúr-kő, valamint a Pogány-kő, ahol – mint megtudjuk – mind a mai napig összejönnek az ezotéria kedvelői.

A Vértesben Csókakő, Csákberény, Csákvár környékét említi beszélgetőtársam. Csókakő a várral büszkélkedhet, az innen Csákberényig húzódó karsztos sziklaképződmények geológiai érdekességet jelentenek. Gánt környékén azok a felhagyott külszíni fejtések jelentenek nem mindennapi látnivalót, amelyekből letermelték a bauxitot. A Vértesben egyébként sok a barlang. Ezek egy része megtekinthető, másokat – feltehetően a balesetveszély miatt – lezártak.

Fehérvártól tényleg csak ugrás a Mezőföld szélén a Pentelei-erdő. A védett tátorján éppen mostanában virágzik Seregélyes és Báránd között. Sáregres és Cece között található a malom, ahol a híres festő, Csók István született. A kirándulások ajánlott célpontja között szerepel a soponyai szép vadaspark is. Vajtán ugyan bezárt a termálfürdő, de a magánkézben levő kastély – legalábbis beszélgetőtársaim úgy tapasztalták – látogatható.

Vajtáról egyébként sok turistaút indul, talán 60-70 kilométernyi is van a hosszuk. Ezek látottsága alábbhagyott az utóbbi időben, pedig szép erdők vannak errefelé is.

Turistatérképek az interneten

Fejért csaknem 760 kilométer hosszban hálózzák be a turistautak, melyek a megyei szövetség kezelésében vannak. Öt-hat évente festik újra föl a jeleket. Ezekről számos térkép segítségével lehet tájékozódni, de a szövetség főtitkára ajánlani tudja a turistautak.hu internetes honlapot is, amely egy nonprofit térképportál. A szerkesztőségnek maga Horváth István is tagja, az online térképekhez számos önkéntes szolgáltat adalékokat.

A Fejér Megyei Természetbarát Szövetség segítségét, véleményét egyébként a nyomtatott turistatérképek készítői is rendre kikérik. Így például a Vértes kalauz új kiadásának megjelentetése előtt is megkeresték őket, és ő javasolt is egy módosítást – meséli Horváth István.

Jó, jó, hogy sok a látnivaló Fejérben, de nekik személy szerint melyik a legkedvesebb? – tudakoltam.

– A Burok-völgy – vágta rá az elnök gondolkozás nélkül. – Bár azt tudni kell erről a 12 kilométer hosszú völgyről, hogy nemcsak az egyik legszebb célpont, de egyben az egyik legnehezebben járható is. Az utat ugyanis minduntalan kidőlt fák keresztezik – teszi hozzá.

A főtitkár a Gaja-völgyet említi meg a Velencei-hegység Pákozd–Sukoró közti gerincét, ahonnan csodálatos kilátás nyílik. A fentiekben említett helyek természetesen egyénileg is felkereshetők, de érdemes szervezett túrákra is benevezni. Ezeken nem lehet eltévedni, a felkészült vezető pedig arról is gondoskodik, hogy a résztvevők ne csak nézzenek, de lássanak is. Azaz felhívja a figyelmet a látnivalókra, s azokról tájékoztatást is ad. Egyébként pedig egészen más hangulata van annak, ha 10-15-en járják együtt a természetet, egy ilyen kirándulás bármilyen csapatépítő tréninggel felér – állítják a cikk alanyai.

Vajon miként vélekednek azokról, akik autóval mennek az erdőbe, s a kocsi mellé terítik le a plédet, miközben a rádióból bömböl a zene? Horváth István szerint valahogy a természetjárást is el kell kezdeni, s ezekben az emberekben legalább az igény megvan arra, hogy kimozduljanak a városból…

A kisgyereket sem kell otthon hagyni

A szövetség két vezetője a következő szombaton, azaz április 13-án rendezendő tavaszköszöntő és nyuszitúrát ajánlja, amely akár a szezon nyitányának is nevezhető. A Velencei-hegység bebarangolására 15 és 25 kilométeres útvonalon is mód nyílik majd. A gyerekeket, a gyerekeseket pedig egy 6 kilométeres körtúra várja. Az indulás – és az érkezés is – Sukorón, az iskola udvarán lesz. Előzetesen bejelentkezni nem szükséges, ez csak a népesebb csoportok esetében célszerű. Ez egy nemzetközi túra lesz: Aradról például 31-en jelezték az érkezésüket.

Végezetül természetesen a természetjáráshoz szükséges fölszerelésre, a túrázásnál kívánatos öltözetre is rákérdezek.

– A természetjáráshoz praktikus dolgokra van szükség, nem különlegesekre. Van olyan bakancsom, amely 60 ezer forint volt, mégis képtelen vagyok elhordani – jegyzi meg válaszul Durmitsné Baics Rózsa.