Az 1919-es fehérvári tavaszról értekeztek a Trianon Emlékbizottság konferenciáján

A februári konferencia után szerdán újabb tudományos ülést tartott a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság, amelynek helyszíne ezúttal a Városháza Díszterme volt. A kora délutánig tartó programban nyolc előadás szerepelt, amely a legkülönbözőbb nézőpontokból világította meg az 1919-es év tavaszának eseményeit, illetve annak következményeit. A koncepció szerint ezúttal is az általánostól, vagyis az országos eseményektől haladt az előadások témája a helyi konkrétumokig, azaz a fehérvári tanácsköztársaság történései felé. Ennek során az előadók a délelőtt folyamán bemutatták, hogyan hatott a kommün a magyarkérdés alakulására Versailles-ban, mi jellemezte a tanácsköztársaság kultúrpolitikáját, de megkerülhetetlen téma volt a számonkérés, az úgynevezett vörösterror is.

A fehérvári hallgatóság szempontjából némileg talán izgalmasabbnak ígérkeztek a délutáni előadások, hiszen többek között hallhattunk arról, hogyan viselkedtek és milyen tetteket követtek el a városban és a megyében annak a Nagykanizsán alakult Fabik-alakulatnak a tagjai – névadójuk Fabik Károly, egyszerű matróz –, akiket 1919 áprilisában vezényeltek a városba, és a Püspöki Palotában szállásoltak el, és akiknek a feladata az volt, hogy rendet tartsanak a városban, valamint megakadályozzanak vagy elfojtsanak minden ellenforradalminak titulált megmozdulást. Működésüket markáns, terrorisztikus fellépés jellemezte, többeket megkínoztak, kivégeztek, a lakosságot zaklatták, kifosztották.

A Tanácsköztársaság fehérvári jellegzetességeit és eseményeit taglaló előadásból azonban kitűnt, a Fabik-csoport működésének dacára is több sztrájk és tiltakozás valósult meg a városban. Ezek következményei helyenként igen súlyosak voltak. És bár a Tanácsköztársaság helyi eseményei sok szempontból hasonlóságot mutatnak az ország nagyobb városaiban történtekkel, vannak fehérvári sajátosságai is. Ilyen például az, hogy Horváth Jánost már februárban, tehát még a vörös hatalomátvétel előtt kinevezték kormánybiztosnak, ám a tisztikar tagjai március 23-át követően – ekkor kiáltották ki a városban a Tanácsköztársaságot – is a helyükön maradtak.

A következő konferenciára június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának 99. évfordulóján kerül sor, amelyre az újabb előadások mellett többek között kiállítást és kötetbemutatókat is tervez az emlékbizottság.