Merre húzódnak Európa határai? Az Unió van terítéken a Kodolányi János Szabadegyetemen

A hatoktól a 28-akig, és a jövő szcenáriói. Ez volt a címe Lőrinczné Bencze Edit főiskolai tanár, a Kodolányi János Egyetem intézetigazgatója „órájának”. A tanár az Európai Unió létrejöttét dióhéjban vázolta. Annak bővítéspolitikáját vette górcső alá. A bővítés – citált definíciója szerint – olyan lassan megvalósuló, hosszú időt felölelő, apró lépésekben végbemenő folyamat, amely során a közösségi normák és szabályok fokozatosan és horizontálisan érvényesülnek. Az előadó a sikertörténet kifejezést használta a bővítésről beszélve, ezt azzal indokolta, hogy mindig voltak, sőt vannak is államok, akik csatlakozni szeretnének. Nagy-Britannia küszöbön álló távozása rondít bele a képbe.

Lőrinczné Bencze Edit végigzongorázta a bővítések állomásait, éveit, ettől mi most eltekintünk. Néhány bővítési attitűdöt azonban fontos följegyezni. A tagok konszenzusa kell ahhoz, hogy egy körön kívüli állam beléphessen az Unióba. A britek például ezért maradtak kívül egészen sokáig. 1961-ben emelték fel a kezüket, de csak 12 év múlva léphettek be. Az előadó véleménye szerint Franciaország gördített akadályt eléjük. Aktuális példa erre a görög–macedón ellentét. A még nem eu-s, de csatlakozni akaró Macedónia, volt Jugoszláv köztársaság most, hogy nevét Észak-Macedóniára változtatta, elkerülni látszik a görögök vétóját.

Az 1997-es amszterdami szerződés új bővítési feltételeket írt le, miszerint a kandi­dáló államokban legyen szabadság, demokrácia, tiszteljék az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat.

– Miért is nem kellett ezt korábban megfogalmazni? Mert ez egy adott körülmény volt – kérdezett és vágta is rá az előadó.

Nézete szerint ugyanis a volt keleti blokk országainak tervbe vett csatlakozása miatt kodifikálták ezeket. Fontos még, 2004-ig – ki ne tudná, ekkor csatlakozott hazánk is – jobbára kis csoportos bővítésekkel operált az EU. 15 éve viszont egyszerre 10 állam nyert bebocsáttatást. Terminus technicusszal élt az előadó, amikor azt mondta, bővítési fáradság lett úrra ezután az EU-n.

Összefoglalva, egy jelölt országnak három bővítési alapfeltételnek kell megfelelnie, legyen európai, legyen állam és feleljen meg az emberjogi kritériumoknak.

– Meg ne kérdezzék, hogy az EU meg tudja-e mondani, mit ért azon, hogy európai – vetette közbe Lőrinczné Bencze Edit, s ezzel Törökország fel-felmerülő csatlakozási szándékát tematizálta, amely országot a legtürelmesebb államként aposztrofálta.

Hogy kik vannak képben még Törökország mellett? Szintén tagjelölt Szerbia, Mon­tenegró, Albánia, Észak-Macedónia, Izland. Úgynevezett potenciális tagjelölt Bosznia-Hercegovina és Koszovó.

A következő EU-óra április 4-én lesz, 16 órától, szintén a Szent István Művelődési Házban, akkor Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára egy kivételesen aktuális témát, a Brexit dilemmáit boncolgatja majd.