2019.03.15. 20:00
Kikeleti túra a Fácános-erdőben
A túracipős, bakancsos emberek a Soponyáról Abára vezető út mentén adtak egymásnak randevút, hogy egy kicsit alaposabban is megismerkedjenek az egykori grófi Fácános-erdő és tágabb környezetének természeti látnivalóival.
A gémtelepen a szürkegémek fészkelésre készülődtek Fotó: Népfőiskola
A résztvevők, az óvodástól a nyugdíjas korosztályig, a megye számos településéről gyűltek össze, hogy együtt, közös gyaloglással és a természet megfigyelésével töltsenek el néhány órát. A természetismereti túrára, amely egyfajta rendhagyó honismereti foglalkozásnak is felfogható volt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér megyei csoportja és a Mezőföld Népfőiskola közös szervezésében került sor, egy sorozat első alkalmaként.
– A terület igazi „vadvízország”: a nyílt vízfelületek, nádasok, mocsarak, rétek és erdők kiváló életfeltételeket biztosítanak a gazdag növény- és állatvilág számára – mesélte lapunknak a kikeleti túra sárbogárdi vezetője, Lendvai Gábor ökológus, biológus, a madártani egyesület megyei csoportjának vezetője.
A térség védett értékekben leggazdagabb növénytársulásai a szikes sztyepptársulások; az eddigi botanikai kutatások szerint huszonöt védett, illetve fokozottan védett növényfaj előfordulása bizonyított, köztük a téltemető és a pókbangó. A terület egyharmadát erdők borítják, főbb társulások a fűz-, nyár- és égerligetek, a tölgy, kőris és szil ligeterdők, a pusztai völgyesek. A legjelentősebb természeti értéket az itt fészkelő, táplálkozó és vonuláskor megpihenő madárvilág adja. A fészkelő fajok közül kiemelkednek a gémfélék, a megye legnagyobb bakcsó-, kiskócsag- és üstökösgém- kolóniája a tájvédelmi körzet védelmét élvezi. Messze földön híres a terület vadállománya: valamennyi hazánkban előforduló, vadászható apró- és nagyvadfaj megtalálható itt.
– A túrázókkal nem a jól ismert és látogatott útvonalakat, hanem a kisebb ösvényeket követve jártuk be a nádas mocsarakat, a telepített erdőket és a halastavak környékét – folytatta az ökológus. – Akik eközben nemcsak a természeti látnivalókkal, hanem a hely rövid történetével és szerepével, valamint az egykori kádári vadászház környékén létesített turisztikai központ kínálta lehetőségekkel is megismerkedhettek.
Az évnek ebben a szakában a legfőbb látnivalót az erdő és a vizek madárvilága, valamint az erdő egy részének kora tavaszi aljnövényzete nyújtja. A Mezőföldön egyébként igen ritka, de itt a tömegesen található csillagvirág, hóvirág, a már túlnyomórészt elnyílt téltemető és az épp csak mutatkozó medvehagyma a Fácános-erdőben valószínűleg éppen úgy tudatos betelepítés eredménye, mint a közeli kastélyparkban. Ismert, hogy a grófi Zichy-család tagjai egykor ismételt magszórással igyekeztek gazdagítani az erdő növényvilágát.
– A terület még élő egyetlen famatuzsálemét, a hatalmas, sudár törzsű kocsányos tölgyet is megcsodálhatták a túrázók, amely valószínűleg egyidős magával a Fácános-erdővel, amelyet a 19. század első harmadában létesített az akkortájt idetelepült grófi család.
A gyalogtúra érintette a legígéretesebb erdei madárélőhelyeket is, de azok most nem szolgáltak semmiféle különlegességgel, ami – tekintettel a környék kifejezetten gazdag madáréletére – maga volt a különlegesség – jegyezte meg a túravezető. Ennek ellenére az alföldi erdők legjellemzőbb madarait, egyebek közt különféle harkályokat, cinegéket és hangosan kiáltozó csuszkát láttak vagy hallottak a jelenlévők, amelyek felismerésében nagy segítséget jelentettek a madártani egyesület ebben jártas tagjai. A gyalogtúra végén néhány elszánt természetbarát még a közeli gémtelepet is megtekintette, ahol a szürkegémek már fészkelésre készülődtek, sőt az első kanalasgémek is megjelentek.
A históriából tudjuk: a területen bőségesen találtak leletanyagot a kő- és bronzkori ember jelenlétéről, a közeli Gorsium pedig a térség római kori lakottságát igazolja. Soponya (Nagyláng) és környéke vegyesen királyi, királynéi és nemesi birtok volt a középkorban. A török időkben a túlélést gyakran a Sárvíz mocsarai biztosították, ide menekült a lakosság veszély idején. 1650-ben Zichy István tulajdonába került a terület, aki barokk eredetű klasszicista kastélyt építtetett a településen. Zichy János az 1900-as években már szakszerű vadgazdálkodást folytatott, a területen Széchenyi Zsigmond, a híres vadász, utazó, író is gyakori vendég volt.
– A programsorozat további alkalmain a megye különböző pontjainak kevéssé ismert, ám annál érdekesebb természeti különlegességeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők Alsószentivántól Pákozdig – tette hozzá Lendvai Gábor.