Sokéves hagyomány már a február eleji Néptáncosok bálja Lajoskomáromban

Gáspárné Reizinger Tünde idestova tíz éve foglalkozik a mulatság megszervezésével, holott ő is megörökölte a rendezés jogát. A tanárnő nem mellesleg híd a néptáncosok, az iskola és a nagyközség között: a Gesztenyefasori Általános Iskola – amely egyben alapfokú művészeti intézmény – pedagógusa, így segíti a kommunikációt Bodáné Farkas Szilvia és Marton János néptáncoktatók, a csoportok, valamint az önkormányzat között. Mintegy felkarolva a tehetségeket.

Előbb a Kék Duna keringőre táncoltak, majd a szülőkkel közösen

– A támogatásból sosem elég – indokolta, miért kelt életre a jótékonysági bál. – Most ruhákat, ezen belül is alsószoknyát és blúzt szeretnénk venni a gyermekeknek; a jelenleg használtak már elnyűttek. Illetve, ahogyan az lenni szokott, a befolyt összegből a budapesti Országos Táncháztalálkozóra is ellátogatunk – taglalta. Bár a rekordot (220 fő!) ezúttal nem sikerült megdönteniük, a 120 fős létszámnak is örültek. A végleges összeg – amelyről egyelőre még nincsen adat – a belépődíjból és a tombolabevételből áll össze; ez utóbbi tekintetében felajánlások Enyingről és Siófokról is érkeztek. A lajoskomáromiak mellett a „vidékiek” is képviseltették magukat az esten, többek között Szabadhídvégről, Mezőkomáromból és Középbogárdról érkeztek vendégek.

Nem meglepő ez, hiszen ezekről a településekről sok gyermek növendéke az általános iskolának, s ezen belül is többen a néptánc mellett teszik le voksukat.

– Jelenleg negyven általános iskolás gyermekünk néptáncol, három csoportban. Most a legidősebbek, az ötödik–hetedik osztályosok mutatkoztak be; előbb a Kék Duna keringőre táncoltak, majd a szülőkkel közösen. Ez is a hagyomány része. Ezt követően kezdődött a mulatozás, amely egészen hajnali negyed négyig tartott – készített számvetést a szervező. Az est létrejöttében az önkormányzat is segített, például térítésmentesen biztosították a tornatermet, illetve szőnyeget, asztalokat, székeket bocsátottak a szervezők rendelkezésére.