Nem mindegy, milyen körülmények között támadnak meg bennünket

Gubics István, az egyik fehérvári autósiskola vezetője s egyben oktatója több fórumon is beszámolt a megtörtént esetről.

– Januárban tett sikertelen vizsgát az egyik női tanítványom. Rá két hétre a hölgy bejött az autósiskolába, mint utólag kiderült, azzal a hamis indokkal, hogy igazolást kérjen az iskolájának. Valójában csak azt szerette volna kideríteni, ki tartózkodik a helyszínen – kezdte történetét az oktató. – Miután megtudta, hogy az ügyintéző egyedül van az épületben, kiment, majd a barátja érkezett a helyszínre, aki emelt hangon sértegetni kezdte az ügyintézőt és engem is, holott ott sem voltam. Az ügyintéző hiába kérdezte, a fiatalember nem árulta el a nevét, sem azt, kinek a nevében jár el. Ennek a viselkedésnek egy akkor érkező tanuló vetett véget: erélyesen rászólt a perlekedő férfira – tette hozzá Gubics István. Ez a bizonyos tanuló vált később az egyik tanúvá is, miután összerakta a képet: látta, hogy a nő és a férfi összetartoznak.

A bántalmazás tényleges oka az oktató számára még mindig talány

– Miután értesültem a történtekről, megláttam a párt a Királysoron. Az indulat még dolgozott bennem, így megálltam, s emelt hangon megkérdeztem a fiatalembert, mégis miért tette azt, amit. Erre érkezett válaszként az első ütés. Bár nem éreztem erősnek, mivel nem számítottam rá, megtorpantam. Ekkor még idegesebb lettem, szó szót követett, majd jött az újabb ütés. A veszekedésnek és az ő erőszakos fellépésének a szemtanúk vetettek véget – idézte fel a történteket az oktató. Mint elmondta, alapesetben nem gondolt arra, hogy feljelentse a 19 éves férfit, mert a kapott ütéseknek nem érezte nyomát. Először. Aztán estére már úgy észlelte, másképpen „működik” az állkapcsa. A következő napot ledolgozta, ezután ment el a traumatológiára, ahol megtudta: zúzódásos sérülések láthatók belülről a csonton, vagyis nyolc napon belül gyógyuló könnyű testi sértést szenvedett. Végül az ápolók javaslatára megtette a feljelentést.

Közvetetten ismeri bántalmazóját

– Ösztönösen cselekedtem. Utólag pergett le bennem, milyen jó, hogy nem bántottam a fiút, hiszen abból csak nagyobb baj lett volna. A rendőrségen is azt mondták, nagy szerencsém, hogy nem ütöttem vissza. Mivel nagy volt a súlykülönbség, a fiatalember könnyen megsérült volna, ráadásul biztos, hogy autósiskola-vezetőként lehúzhatnám a rolót – felelte Gubics István arra a kérdésre, mennyire volt tudatos, hogy hozzá sem ért a férfihoz.

„Egy utcai támadást elkerülni vagy elhárítani tudunk. Utóbbi jellemzően kockázatosabb az azzal járható testi sérülések elszenvedése miatt, ugyanakkor a megtámadottnak kitérési kötelezettsége nincs. A jogos védelem Magyarország alaptörvényében deklarált jog” – ezt már a megyei rendőrség írta meg lapunknak, amikor arról érdeklődtünk, mit tehetünk, ha megtámadnak bennünket a nyílt utcán. A testi sértés (bántalmazás) mint bűncselekmény gyógytartalmát tekintve lehet nyolc napon belül és azon túl gyógyuló.

Jogilag előbbi magánvád-, utóbbi közvádképviseletet jelent. Jogos védelemnek számít az adott cselekvés (például a vissza­ütés), ha azzal az áldozat saját magát vagy tulajdonát védte. Ez a jogos védelmi helyzet csak addig áll fenn, amíg a támadás vagy annak veszélye is fennáll. Kölcsönös, egyidejű támadás esetén egyik fél sem hivatkozhat jogos védelemre: erre példa, amikor az egyik fél a másikat verekedésre hívja, vagy amikor a kölcsönös szópárbajt követően esnek egymásnak a felek – értesültünk Sebestyén Mária rendőr őrnagytól.

A történet pikantériája, hogy Gubics István közvetetten ismeri bántalmazóját: a férfi több évfolyamtársa is az ominózus autósiskola tanulója. Így fordulhatott elő az is, hogy a rendőrségre már úgy ment, hogy tudta az elkövető nevét. A rendőrség pedig az elrendelést követően nyomozni kezd: felderítik a tényállást, bizonyítékokat gyűjtenek, kihallgatják az érintett személyeket. Feljelentését Gubics István nem bánta meg, hiszen ez a támadás tulajdonképpen nem személyes volt, bármelyik oktató ellen irányulhatott volna…