Internetes bűnözés 1.0 – Ha valami józan ésszel nem hihető, nézz utána!

Mint minden nagy változásnak, így a kommunikációs forradalomnak is vannak árnyoldalai. Nagyjából az internet tömeges elterjedésétől (1990-es évek) lehet számítani a kiberbűnözés megjelenését is. Nézzük a legfőbb formáit!

Nigériai levelek

A nigériai levelek, más néven a „419-es átverés” az egyik leggyakoribb átveréses bűncselekmény. Nevét a nigériai büntető törvénykönyv vonatkozó paragrafusáról kapta. Kezdetben hagyományos postai úton, illetve faxon terjedt, de ma már az internet elterjedésével az e-mail a leggyakoribb terjedési közege.

A nigériai levelek modern formái az 1980-as években alakultak ki, számtalan variánsban. A csalás elkövetési módja mostanában egy e-mail, melyet látszólag egy kiválasztott címzettnek küldenek (igazából rengetegen megkapják ugyanazt), amelyben minimális segítségért cserébe busás összeget ígérnek az „áldozatnak”. A legutóbbi időkben már hivatalosnak látszó profilokat kreálnak közösségi oldalakon is, hogy a potenciális áldozatokat becserkésszék. Az e-mail tárgya gyakran „XY ügyvéd asztaláról”, „Az Ön segítségére van szükségem”, illetve hasonló lehet. Maga a történet is több változatban létezik, de leginkább egy kormányzati vagy banki tisztviselő van megadva feladóként, aki nagy mennyiségű pénzről vagy aranyról tud, melyhez azonban nem tud hozzáférni – a legtöbb esetben azért, mert nincs hozzá joga. A lényeg, hogy öntől, mint címzettől kér egy kisebb-nagyobb összeget „a fogaskerekek beolajozására”, vagy a kiutaláshoz elengedhetetlenül szükséges előleget kéri el.

Bár a levelek túlnyomó részére nem érkezik válasz, mégis gyakran vannak olyan emberek, akik elhiszik a mesét, és az ő megkárosításukból busás hasznot szednek be a csalók, ami a nyilvánvaló beugratás ellenére is jövedelmezővé teszi a dolgot. Olyan verzió is létezik, melyben a címzett „örökölt” egy nagyobb összeget, de az utalás elindításához egy sokkal kisebb összeget kell átutalni egy lenyomozhatatlan bankszámlára. Az örökség persze nem létezik, de a címzettként megadott bankszámla nagyon is, és onnan már nem lehet visszaszerezni az egyszer átutalt pénzt.

Átverő hírek/hírlevelek

Angolul: hoax. Bill Gates (vagy valaki más milliárdos) elosztogatja a vagyonát, és aki ezt a levelet továbbküldi, biztosan kap belőle. Egy gyanús számot nem szabad felvenni, mert több ezer eurós mobilszámlát generál. Sürgősen „A” Rh-negatív vért keres egy leukémiás kisfiúnak a vérellátó szolgálat. Ezzel a biztos befektetéssel évi 45 százalékos kamatot realizálhat. Egy dolog közös ebben a négy üzenetben: egyik sem igaz! A legtöbb kamuhírt egyszerűen le lehet leplezni: elég figyelmesen végigolvasni őket, és gondolkodni! Például hazánkban jelenleg évi 40-50 százalékos kamat, vagy egy hírlevél továbbküldéséért több száz, esetleg több ezer euró?!

Másik fajta hoax a körülbelül semmiért több ezer eurós fizetés ígérete, vagy amire igen sok öreg ember érzékeny: különféle rák ellenszere, amit persze a sajtó eltitkol. Ugye, ezek sem tűnnek komolynak, pedig rendszeresen vannak olyanok, akik elhiszik. Ezek 3–6 hetente szoktak felröppenni.

Ha valami hihetőnek tűnik, akkor érdemes utánakeresni, és többszörösen ellenőrizni. A kiemelkedő jelentőségű híreket úgyis átveszik a fontosabb hírportálok, akár több is. Soha nem szabad csak egyetlen forrásból tájékozódni, meg kell nézni minél több szavahihető, megbízható, pártatlan (hír)oldalt is. Ha valami józan ésszel nem hihető, akkor még alaposabban utána kell nézni! Egyetlen kivétel van ez alól: április elseje, amikor a komoly (hazai és nemzetközi) hírportálokon is megjelennek komolytalan „hírek”. Ezek közül az egyik legismertebb az 1976. április elsején a BBC Radio 2 által felröppentett álhír, melyek szerint a bolygók együttállása nagymértékben befolyásolja a földi gravitációt.

Tárolt adatokhoz való hozzáférés, visszaélés

Sokat ér az e-mail címünk. Például az interneten terjednek ilyen-olyan címlisták, amelyekben szereplő ötezer „valódi” e-mail címet lehet 5–8 dollárért megvenni. Ez a hírlevélküldőknek, illetve a kéretlen levelek feladóinak aranybánya, mivel valóban van értéke egy olyan e-mail címnek, amely tényleg létezik, és valódi ember van mögötte.

Csak akkor adjuk meg az adatainkat, ha tényleg szükséges. Érdemes fenntartani egy „muszáj megadni” típusú e-mail címet is. Más téma a személyi igazolvány száma, a taj-szám vagy a bankkártya adatai. Ezek kiemelten fontosak, ezekre nagyon kell vigyázni! Csak igen indokolt esetben, és csak megfelelő biztonsággal rendelkező cégnek. Sajnos az adatbázisok is időnként sérülnek, így kiszivároghatnak a biztonságban hitt adataink/képeink. Elég pl. a celebek nem nyilvánosságnak szánt, de kiszivárgott fotóira gondolni (Brad Pitt, Ariana Grande, Rihanna, Miley Cyrus, Orlando Bloom, Katy Perry…). Ehhez elég a telefonunkat kiadni a kezünkből egy „jó szándékú” ismerősnek, vagy elég a hackereknek kihasználni a szoftverek biztonsági hibáit. Ugyanilyen adatvesztéshez vezethet az is, ha a mobiltelefon bluetooth-kapcsolatát bekapcsolva hagyjuk, mivel így esetleg megszerezhetők egyes adatok/képek. De sokat érhet a cégünk fizetési/ juttatási listája is, egy konkurens cégnek vagy egy fejvadásznak. (Folytatjuk)