Mi lesz a kórházbővítéssel, mikor költözhet a Vasvári?

Ha bárki végignézte a költségvetés vitáját, akár azt is gondolhatná, hogy szó nincs választási évről: igen normális hangnemben zajlott a vita.

– A téma fontosságához illő hangnemű és súlyú hozzászólásokat hallhattunk, ami persze nem jelenti azt, hogy mindenben egyetértettünk, ez nem is lenne egészséges. Köszönet ezért a kulturált vitáért minden képviselőnek!

A 2019-re jutó 33 milliárd forint fejlesztési keret nagyon jól hangzik, de mi fért bele?

– Maga a költségvetés sem „választási”: az volt a legfontosabb, hogy a városüzemeltetés biztonsága mellett legyen egy olyan tartaléka a városnak, amihez nincs feladat rendelve. Jelentős mértékben, tíz-tíz százalékkal növeltük az egészségügyre, az oktatásra, a szociális és a kulturális területre szánt kiadásokat. Ez ágazatonként 300-300 milliós pluszforrást jelent. Még az ellenzék is elismerte, hogy stabil büdzsét sikerült megalkotni. Ezen túl beszélhetünk a 33,3 milliárdos fejlesztési lehetőségről. Ennek 70 százaléka állami forrás, 20 saját, 10 százalék pedig az uniós TOP-programból érkezik. Folytatódik az út-, parkoló- és járdaépítést jelentő Saára Gyula-program, erre 1,5 milliárdot költünk a Városgondnokságon keresztül. Ez kiegészül olyan utak felújításával – szintén saját erőből – mint a Vásárhelyi és a Fiskális út, ezek felújítására például épp most írtuk ki a közbeszerzést, ezek többszáz milliós beruházások. Vagy például a Berényi út uniós és a Homoksor állami forrásból. Az intézmények felújítását jelentő Ybl-programban folytatódik a Szekfű-rendelő felújítása és az Ybl-rendelőben végre helyére kerül a régóta várt lift. Számos óvoda felújítását is tartalmazza ez a program.

Szerintem nincs olvasó, aki érti, pontosan mi a helyzet most a Modern Városok Program fejlesztéseivel.

– Az állam több ütemben biztosítja a forrásokat, hogy folyamatos legyen az előrehaladás. A középiskolai campus megépítéséhez már megkapott 7 milliárd forinthoz idén újabb 7 milliárd érkezik, azaz a 15,8 milliárdos teljes összegből idén 14 milliárd a város bankszámlájára kerül. Ugyanígy már a kórház számláján van a belgyógyászati tömb fejlesztéséhez szükséges összeg első 7 milliárdja. Egyébként hamarosan készítünk egy tételes, érthető kimutatást, hogy az idei összes fejlesztést jelentő 33 milliárd forint pontosan mire megy majd el. Az állami, EU-s és saját forrásokat egyébként együtt érdemes nézni, mert kiegészítik egymást.

Ha már a kórház szóba került: egyszer már volt nyertes, most viszont arról szólnak a hírek, hogy egyeztetés lesz az ügyben. Csökkenteni kell esetleg a tartalmat?

– Ellátási tartalmat nem érinthet az esetleges „áttervezés”: az rég eldöntött, hogy az új belgyógyászati tömbbe a most a régi épületekben szétszórva, elavult körülmények között zajló gyógyító tevékenységek kerülnek. Azt kell és lehet csak megvizsgálni, hogy bizonyos alternatív műszaki megoldásokkal lehet-e faragni a beruházás összköltségén. A kórház esetében jelenleg csak a jogerős építési engedély van meg, de a kiviteli tervek nincsenek készen. A javaslat az, hogy készüljön el a mindent figyelembe vevő kiviteli terv, amely alapján nagyon pontos költségbecslést lehet kapni, így azt is el lehet majd dönteni, reális volt-e a közbeszerzésen kijött ár. Ennek az összegnek az ismeretében tudja majd a kormány a végleges összeget hozzárendelni az építkezéshez.

A közgyűlésen, de a lakossági fórumokon is állandó kérdés a buszközlekedés átalakítása, amire továbbra is várni kell. Mikor épülhet meg a vasútállomás mellett a Vasvári gimnázium elköltözésének idejétől is függő intermodális közlekedési központ?

– A középiskolai campusra vonatkozó közbeszerzést hamarosan újra ki tudjuk írni, 2020 júniusában pedig, a tanév végét megvárva indulhat majd el a beruházás. A Vasvári új épületét és a Kodolányi középiskola felújítását is tartalmazó első ütemre a pénz rendelkezésre áll. A campusba esetlegesen bekerülő nemzetközi iskola kérdését tárgyaljuk most a kormánnyal, remélem, hogy heteken belül ebben is döntés születik. Fontos tudni, hogy a Vasvári jelenlegi épülete mögött épül majd meg az intermodális központ új épülete, ilyen szempontból tehát nem is befolyásolja az intermodális központ kialakítását! Ennek megvalósulása után érdemes majd a városi buszközlekedés teljes átalakítását napirendre venni. Addig is több forgalomszervezési kérdést szeretnénk rendezni. Az egyik legfontosabb a déli összekötő út előkészítése, amelyre 3,5 milliárd forint már rendelkezésre áll, és idén az első közbeszerzéseket talán már el is tudjuk indítani.

A közszolgálatban dolgozók béremelésével kapcsolatban több szám hangzott el az ülésen. Melyik a reális?

– 360 millió forintnyi olyan béremelést tartalmaz a 2019-es költségvetés, amit nem az államnak, hanem Székesfehérvárnak kell finanszíroznia. Ezen túl 241 millió forintot adunk cafetéria formájában is. E több mint 600 millióban nincs benne az önkormányzat cégeinél dolgozó alkalmazottak béremelése, ennek mértéke eltér a különböző cégeknél, de mindenhol lesz valamilyen jellegű béremelés. A milliárdos nagyságrendű béremelés tehát igaz lesz 2019-ben is. Hosszú távú, állami hatáskörű döntésekre, bérrendezésre várunk azonban a szociális, vagy a kulturális-közművelődési szférában dolgozók esetében, mert ezeken a területeken a bérek lemaradtak.

A városházi vitában az ellenzék részéről megfogalmazódott, hogy a város jó helyzete, adóerőképessége miatt az elmúlt három évben sokmilliárd forintot elvont az állam. Mi az érem másik oldala?

– Minden kormányzati időszakban volt valamilyen jogcímen pénzelvonás azon városok esetében, ahol magas a helyiadó-bevétel. Fehérvár szerencsére ide tartozik, extrateljesítményt nyújt az ipara. Az egyik ilyen jogcím ma a szolidarítási hozzájárulás. Ezügyben idén 3,7 milliárd forint volt a kiindulási alap, de a Pénzügyminisztérium elfogadta az érveinket és 3,2 milliárd megy csak a központi kalapba, félmilliárdot sikerült Fehérváron tartani. De szerintem az összképet kell nézni: 25 milliárd forinttal többet ad ma Székesfehérvárnak a magyar állam, mint amennyit innen „elvisz”! Merem állítani, hogy történelmi léptékben is nézve, Fehérvár soha ennyi kormányzati támogatást nem kapott! Összességében pedig elmondható, hogy stabil működést, biztonságos városüzemeltetést és nagyarányú fejlesztéseket biztosító költségvetést sikerült elfogadni! Jó év vár Székesfehérvárra!