Segítség, nem jó az ajándékom!

Egy érdekes „statisztikával” kezdte válaszát lapunk kérdéseire a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelemmel foglalkozó osztálya: a karácsonyi bevásárlások nagyobb része még mindig az üzletekben zajlik, annak ellenére, hogy a webáruházak forgalma jelentős növekedést mutat. Azonban a nagy karácsonyi rohamban – főleg az utolsó pillanatban – sokszor tájékozódás nélkül, kapkodva vásárolnak az emberek, amelynek bizony meglesz a böjtje. Nézzük, utólag milyen lehetőségeink vannak!

Nem tetszik!

Bár a legtöbb üzlet nemcsak a jogszabályban rögzített jogokat biztosítja a vásárlóknak, hanem további kedvező lehetőségeket is ad, ezek soha nem kötelező érvényűek – hangsúlyozzák a fogyasztóvédők. Hozzáteszik: kérjünk tájékoztatást arról, hogy ha az egyes ajándékok – akár ruhák, elektronikai eszközök vagy játékok – nem felelnek meg, nem tetszenek az ajándékozottnak, visszavihetjük-e a terméket. A jogszabály ugyanis ez esetben nem kötelezi a vállalkozást arra, hogy visszavegye vagy kicserélje a szóban forgó árut. Amennyiben – a saját üzletpolitikájuknak megfelelően – mégis lehetőséget biztosítanak erre, ügyeljünk a kicserélés, visszavétel vállalkozás által megszabott feltételeire is. Ilyen esetben, ha kérik, őrizzük meg a csomagolást, vagy adjuk vissza a termék eredeti címkézését.

Minőségi garancia

Ettől független a jogszabályban meghatározott jótállás és kellékszavatosság, amely az eladó felelősségvállalását jelenti a hibás teljesítésért. Hibás teljesítésnek számít, ha a frissen átadott laptop, mobiltelefon vagy tévékészülék nem működik, a játékból hiányzik egy-egy elem, a plüss pedig hamar elszakadt – önhibánkon kívül. Ebben az esetben a vásárló elsősorban kijavítást vagy kicserélést kérhet; választási jogát az arányosság elve korlátozza. Ha a kijavításra vagy kicserélésre nincsen joga például az aránytalanság miatt, vagy azt az eladó nem vállalta, esetleg nem végezte el megfelelő határidőn belül, úgy második lépcsőként lehetőség adódik árleszállításra, a hiba vásárló vagy más személy általi kijavítására – a vállalkozás költségére – és az elállásra. Mint kiemelik: ezek a jogok csak a vásárláskor nem látható, rejtett hibák esetén érvényesíthetők. Ha az eladó a vásárlást megelőzően közölte a termék hibáját, amiatt nem kötelezhető helytállásra.

Akció és levásárlás

Persze az eladó nem mentesülhet minden hibánál a kellékszavatosság alól. Vagyis a színhibásként eladott kabát nem kifogásolható később a festékfoltja miatt, de ugyanezen termék tönkrement cipzárja miatt élhetünk kellékszavatossági igénnyel az eladóval szemben. Így az a kereskedői állítás, miszerint az értékcsökkentett, árleszállított („akciós”) termékekre nem terjed ki a kellékszavatosság, csak abban az esetben fogadható el, ha az eladó a hibát a fogyasztóval közölte, vagy ha a hiba egyébként felismerhető volt – hangsúlyozzák.

A jótállás nem minden termék esetében áll fenn; az erre kötelezett termékek körét külön kormányrendelet határozza meg. Ezek jellemzően tízezer forint feletti műszaki cikkek vagy háztartási berendezések, de a jótállás nem vonatkozik például a harmincezer forintért megvásárolt kabátra, mivel az nem szerepel a kormányrendelet mellékletében. Jótállásos termék esetében, ha az három munkanapon belül meghibásodik, és a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza, a fogyasztónak lehetősége van a vállalkozástól már első körben a termék kicserélését kérni – a megfelelő igazolások megléte mellett. A termék vételárát csak a legvégső esetben lehet visszakapni. Ha hibás termék esetében a vállalkozás felajánlja, hogy a vásárló levásárolhatja a termék árát, azt a fogyasztó nem köteles elfogadni, mivel jogszabályban a levásárlás nincsen rögzítve.

Áru a netről

Internetes vásárlás esetén a fogyasztó a kézhezvételtől számított tizennégy napon belül visszaküldheti a terméket a vállalkozásnak, bármiféle indoklás nélkül. Azt azonban tudni kell, hogy az elállás során a visszaküldés költsége a fogyasztót terheli. Ha a webáruházban vásárolt termék meghibásodik, akkor a jótállási, kellékszavatossági jogok érvényesíthetők.