Határtalan szemétség, avagy leáldozhat végre az illegális hulladéklerakók ideje?

Így van ez: ami innen nézve kint, az onnan nézve bent – a jelenlegi 93 ezer négyzetkilométeren pedig végképp. Mégis, elég csak elhagyni Székesfehérvárt, vagy bármely más települést, hogy az utak, mellékutak mentén megjelenjenek a lopva kihelyezett szemeteszsákok, a használt elektronikai eszközök, bútorok és még ki tudja, mi minden más.

A Kiskút útján például, a Szent Flórián körúton kívüli szakaszra kihajtva egy hűtő hever az aszfalt mellett, amely már csak azért is talányos, mert a Palotai úti Hulladékudvarban ingyenesen is leadhatta volna a szabálysértő. Meglehet, az még közelebb is lett volna neki. De ha ott nem, akkor a Csala-Pénzverővölgyi Hulladékudvarban mindenképp – az ismeretlen azonban tán még többletköltséget is vállalt, csak hogy „rosszfiú” lehessen. Feltehető: az illegális hulladékkihelyezés egyik oka a tájékozatlanság.

Túrázóként, kocogóként vagy épp hivatásszerűen a határban mozogva azonban sokkal több negatív kép rakódik le szeméthegyeket összegző emlékezetünkben, mint hogy csupán „információ-hiányra” gondolhassunk. A helyzet hatóság után kiált – Klébert Antal természetvédelmi őrrel beszélgetve azonban rögvest kirajzolódtak a megelőzés és szankcionálás azon lehetőségei, amelyekkel a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kötelékében dolgozó természetvédelmi őrszolgálat Fejér megyében jelenleg rendelkezik. A rendkívül sokrétű, hivatali és terepfeladatot is ellátó hatfős őrszolgálatnak, amely a Vértes-Mezőföldi Tájegység – praktikusan Fejér megye – természeti értékeinek megőrzéséért dolgozik, az illegális hulladéklerakókkal szemben gyakorlatilag csak a tettenérés esetén van sansza, és bár – a törvényes keretek között – vadkamerás megfigyeléseket is végeznek, azok a kamerák többnyire a védett madarak fészkeit figyelik. Sólyomfosztogatót lencsevégre kaptak már így – de szemétlerakót nem.

Fogott el azonban illegális hulladéklerakót mezőőr, mégpedig Pusztaszabolcs illetékességi területén, így ennek a lehetőségnek is utánajártunk. Csányi Kálmánnal, a település polgármesterével beszélgetve aztán egy működőképesnek tűnő modell képe bontakozott ki. Megtudtuk: a mezőőri szolgálat felállításáról az érintett helyi önkormányzatok önállóan és a törvényes kereteken belül szabadon rendelkezhetnek, az egyetlen, de nem lényegtelen kérdés a finanszírozás. Pusztaszabolcs esetében a határban garázdálkodó terménytolvajok okozta károk nagysága tette megtérülővé a szolgálat felállításának és működtetésének önköltségeit. A pusztaszabolcsi mezőőri szolgálat rendelkezik továbbá együttműködési megállapodással is – a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysággal, az intézkedési eredményesség érdekében. A település által felvállalt és intézményesített hatósági háttér az, amely végül lehetővé tette – a terménylopások visszaszorításán túl – a szemetelők lefülelését is. A vadkamerás felvételeket természetesen a pusztaszabolcsi mezőőri szolgálat is a törvényi előírásoknak megfelelően kezeli, de a relatíve gyorsabb, helyből indított intézkedés reakcióideje miatt mégis szép eredményekre vezetett.

Míg a létrehozásuk és működtetésük az önkormányzatokhoz, a mezőőri szolgálatok hatósági felügyelete, és részben finanszírozása is a kormányhivatalokhoz tartozik országszerte, méghozzá a megyei hivatalok járási földművelésügyi osztályaihoz. A Székesfehérvári járás Velencén működő illetékes osztályát fölkeresve a mezőőri szolgálatról Koszka Attilától kaptunk átfogó képet. A szakembertől megtudtuk: jelenleg a megye 6 járásában, 11 településen működik mezőőri szolgálat – többnyire 1 vagy 2 fős állománnyal. A Székesfehérvári Járási Hivatal Káloz, Pátka és Soponya őrszolgálatainak ügyintézését végzi. A hivatal fő feladata a támogatási kérelmek elbírálása, határozatok kiadása, mezőőrök éves továbbképzése, a szolgálati naplók kiadása, nyilvántartások vezetése és a minisztériumi jelentések elkészítése.

A modell tehát működik, a szabályozási háttér kidolgozott – Pusztaszabolcs pedig idén közel egy tucat illegális hulladéklerakót fülelt le. Mi kellhet még? No igen: pénz. A mezőőr havi fizetésének állami támogatása 2009 óta stabilan 90 ezer forint/hó, ezt az összeget lehetne esetleg, az önkormányzatok ösztönzésére – és mondjuk a vonatkozó 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelet 10. születésnapjára – kicsit megemelni. Ha már a legolcsóbb megoldás, hogy ne piszkítsunk magunk alá, egyelőre elérhetetlen.