Veszélyes rugalmasság?

2018.12.11. 10:00

A kilenc és öt óra közötti munkaidő már a múlté?

A rugalmas munkaidő-beosztással kapcsolatban már tudjuk: hatékonyabbá teszi a munkavégzést, és csökkenti a cég költségeit. Az árnyoldalról azonban kevesebb szó esik.

Szanyi-Nagy Judit

Nehéz megtalálni az egyensúlyt munka és magánélet között

Fotó: shutterstock

A hazai munkahelyeken ma már egyre kevésbé – de a külföldi mintához képest még mindig nem elegen – várják el, hogy a napi nyolcórás munkaidő 9 és 17 óra között teljen el. Mint már tudjuk, a rugalmas munkaidőnek köszönhetően nemcsak az irodából, de akár otthonról is elvégezhetjük feladatainkat, amelynek köszönhetően mi magunk osztjuk be saját időnket.

Felmérés: hazánkban tízből hárman dolgoznak „rugalmasan„

Így egy-egy levél megírása és elküldése között nemcsak az ebédet, de akár még a teregetést és a nagybevásárlást is beiktathatjuk. Ám amekkora előnynek gondoljuk, mindez ugyanakkora hátrányt is jelenthet. Hiszen sokszor a családi asztalnál, ebédidőben is a telefont nyomogatjuk, este, lefekvés előtt pedig a biztonság kedvéért még átlapozzuk beérkezett üzeneteinket. Az AON Magyarország globális kutatása rámutatott: a következő évek kihívásai között szerepelnek a rugalmas foglalkoztatási és munkaszervezési formák is, a digitalizáció, valamint a virtuális működés mellett.

Nehéz megtalálni az egyensúlyt munka és magánélet között
Fotó: shutterstock

A munkáltató szempontjából a rugalmas munkavégzés mellett szól, hogy a vezetőség spórolhat a bútorok beszerzésén, sőt, ezáltal egyes irodák teljesen meg is szűnhetnek. A munkavállaló pedig a számára legalkalmasabb helyen végezheti el feladatait, felesleges megbeszélések nélkül, nem törődve a munkahelyi öltözködési szabályokkal és a kollégák esetleges háttérbeszélgetésével. Egy stanfordi kutatás szerint az így dolgozók többet és jobban dolgoznak, elégedettebbek a munkájukkal és ritkábban betegednek meg. Bár ez utóbbit az újabb, angol nyelvű – orvosi, biológiai – kutatások szerzői másként gondolják: szerintük a változó munkaidő komoly egészségügyi kockázatokat rejt. Eszerint a hosszú távon végzett éjszakai munka vagy túlóra segíti a melldaganat kialakulását, az állandó képernyő előtt görnyedés pedig a gerincnek és a szemnek sem tesz jót. A rossz alváshoz hozzájárul az állandó elérhetőség, készenlét – hiszen a telefon mindig a közelünkben, rendszerint bekapcsolva van –, amely a soha véget nem érő munkanapok érzését hozhatja el. Mindemellett a rugalmas munkaidő során egyre nehezebb a munka és a magánélet közötti egyensúlyt megtalálni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában