2018.11.21. 07:00
Olvasmányos bédekker – Bemutatták Fehérvár arculati kézikönyvét
Egy jogi szabályozás miatt indult el bő másfél évvel ezelőtt a Településképi Arculati Kézikönyv készítése, ám ami végül kikerekedett belőle, az egy izgalmas, a mindennapi ember számára is érthető és érdekes kirándulás Székesfehérvár városrészeiben, időutazás a várost alkotó épületek között.
Csutiné: Fehérvár bonyolult történetű és bonyolult építészeti szerkezetű város
Fotó: Koppán Viktor / Fejér Megyei Hírlap
A 250 oldalas kötetet a munkát összefogó és irányító Csutiné Schleer Erzsébet mutatta be kedden délután a városházán, ahol főként szakmai érdeklődők gyűltek össze. A prezentációval egybekötött előadáson viszont azok számára is sok érdekesség hangzott el, akik egyáltalán nem értenek az építészethez. Csutiné kiemelte, számára olyan munka volt ennek az arculati kézikönyvnek az elkészítése, amelyet az első perctől az utolsóig élvezett, és ez látszik is a könyvön, amelyről Lantay Attila Ybl-díjas városi főépítész azt mondta: olvasmányos, magas színvonalú bédekker.
Az arculati kézikönyv lényege: a településkép védelme
És valóban: a könyv – amely rengeteg fotót és térképeket is tartalmaz – elején megismerhetjük ennek a bonyolult történetű és építészeti szerkezetű városnak a történetét, amely a török korban a belváros mellett már három városrésszel rendelkezett. Száz év múlva aztán a vasútvonalak kiépülése határozta meg a növekvő település arculatát, amely ismét száz év múlva nyerte el az általunk ma ismert formáját és felosztását. Az egyes városrészek történetét különálló fejezetekből alaposabban is megismerheti az olvasó.
Az arculati kézikönyv egyik érdekes eleme a település épületeinek karakterek szerinti csoportosítása, amelyekre példákat is hoz, természetesen fotókkal. Ezeknek a karaktereknek az összegyűjtése, leírása azt a célt szolgálja, ami a kézikönyv egyik lényege: a településkép védelme. A teljesség igénye nélkül Fehérváron a történelmi belváros épületei mellett léteznek polgárvárosi, hagyományos kertes, és kertes, nagyvárosi telepszerű, falusias, vagy ipari parkos területek. Fehérvár egyébként ezeknek a különböző városrészekben való megjelenését figyelembe véve igen színes város.
Fotó: Koppán Viktor / Fejér Megyei Hírlap
A kézikönyv ezen felül természetesen egyéb szempontok szerint is vizsgálja Székesfehérvár épületeit, így például nézi azok tömegét, vagy a környezetükhöz való illeszkedését. Értékként kezeli többek között a felsővárosi, 30-as években épült telepes jellegű kis házakat, de még a kockaházakat is, amelyek a klasszikus parasztháztól való pánikszerű elfordulásból alakultak ki. Hosszasan lehetne még sorolni a kézikönyv tartalmát, amely nyilván szakemberek számára is rengeteg fontos információt tartalmaz, ám ahogy Cser-Palkovics András polgármester fogalmazott: ez a kézikönyv – jogi szabályozás ide, jogi szabályozás oda – fontos alapmű lett Székesfehérvár városkép szempontú megközelítésének.
