Limoges-i korpusz: ajándék kegytárgy Szent Imre ünnepére

Szent Imre herceg, az első magyar király fiának ünnepét ültük tegnap. Nemes időzítés tehát, hogy a székesegyház ásatásai során felbukkant limoges-i korpuszt november 5-én bocsátotta közszemlére a Székesfehérvári Egyházmegye és a város.

A korpusz 800 éve kerülhetett a székesfehérvári bazilikába. Létezéséről a kutatók, a régészek, a munkások nem tudtak, így bátran gondolhatunk rá ajándék gyanánt.

Most jó ideig, feltehetőleg augusztusig a városháza egy, a hivatali időben látogatható terében lesz, szemben Aba-Novák Vilmos míves, vitézavatásról készült befejezetlen falfestményével.

Kicsomagolt ajándék

A zománcberakású limoges-i korpusz Dél-Franciaországból származik

A kegytárgy feltehetőleg kereskedelmi úton érkezett Székesfehérvárra, de az is megeshet, hogy az itt szolgáló francia klérikusok egyikének tulajdonában állt.

A 13. század első feléből származó korpusz, amelyre a Szent István-székesegyházban végzett feltárások folyamán talált rá egy munkatárs, a gótika stílusjegyeit hordozza magán. A kutatást Reich Szabina régész vezette, aki a kegytárgy ünnepélyes bemutatása után a városháza dísztermében tartott előadást a bazilikában eddig végzett munkáról.

Ám mi ezúttal térjünk vissza a limoges-i korpuszra, amelynek puszta ittléte is arról tanúskodik, hogy Székesfehérvár hosszú évszázadok óta a kereszténység tekintélyes magyar városa.

Egy kis csodának a bemutatásán lehetünk itt

– kezdte ünnepi szavait a polgármester, Cser-Palkovics András, akinek éppen a dolgozószobája elé került a korpusz. Úgy értesültünk, jövő nyárig lesz itt. Idővel biztosan visszakerül a székesegyházba, oda ahonnan új életére előbukkant. A polgármester kifejtette, hogy a korpusz megtekintése, a róla mesélő információk elolvasása önmagában segítheti átérezni a szemlélőket abban, hogy mind inkább megértsék Székesfehérvár jelentőségét.

Isten a bajt jóra fordította

– Amikor a székesegyház tetőszerkezete megroppant, válságos időszakot éltünk át, hiszen egy templom romlása pusztulása mindig érzelmileg is megérinti az embert. Azonban a Jóisten a bajt jóra fordította: megújult a tetőzet, megújult a külső homlokzat – emlékeztetett Spányi Antal megyés püspök, majd arról beszélt, hogy lehetőség nyílt a bazilika belső restaurálására is. – Egy döntés előtt álltunk: ha egyszer a templomot bezárjuk, és egy ilyen komoly felújítási munka indul, akkor meg kéne próbálni a templom alatt lévő rétegeket is megkutatni, föltárni. Hogy meglássuk, mit rejt ez a titokzatos hely, ahol évszázadokon keresztül, Szent István király óta, és még az őt megelőző időben is, biztosan tudjuk, hogy keresztények imádkoztak – fogalmazott a püspök. Engedélye nélkül nem foghattak volna ásót a régészek és munkatársaik a bazilika feltárása érdekében.

Spányi Antal kiemelte, hogy közösen dolgoztak Székesfehérvár városával a kutatásért.

– A Jóisten megáldott, megjutalmazott bennünket ezzel a csodálatos lelettel, amely nemcsak egy értékes régészeti tárgy, hanem egy szakrális tárgy: egy korpusz, Krisztust hozza közénk, akinek megtöretett lába mindazt a fájdalmat és szenvedést hordozza, amely a megváltásunkat jelenti – fogalmazott a püspök. Hozzátette, a korpusznak a bazilikában talán éppen a tavaly városunkba került – az üldözött keresztények emlékét hordozó – iraki kereszt mellett lenne igazán jó helye a jövőben.