A fekete péntek mint Fekete Péter

Az eredeti nevén Black Fridayként ismert, magyarul fekete pénteknek fordított nap egy kereskedelmi megmozdulást takar. Az Egyesült Államokból indult, akciódús pénteki nap 2013-ban robbant be igazán Magyarországra, azóta is kapcsolódva az amerikai alkalomhoz: a november negyedik hetén tartandó hálaadást követő pénteket takarja, rendszerint november 23. és 29. között. Ilyenkor az (online) üzletek sorra kínálják hatalmas akcióikat. Az Egyesült Államokban előfordul, hogy a megmozdulás verekedésbe torkollik, hiszen a készlet nagyon gyorsan fogy. Hazánkban ez szerencsére kevésbé jellemző – de így sem árt, ha résen vagyunk! Nem ritka ugyanis, hogy egyes áruházak felemelik áraikat annak érdekében, hogy aztán egy jól csengő akciót kiálthassanak ki, magukhoz vonzva és vásárlásra sarkallva a vevőt.

A megtévesztés mesterei

A vásárlási szokások alapján az átlagfogyasztó sok esetben befolyásolható a kedvezmény mértékének növelésével – kaptuk válaszként a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelemmel foglalkozó osztályától. Sőt, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azt is megállapította, hogy a vevő döntését már önmagában az is befolyásolja, ha azt látja: az ár kedvezményes. Ez ugyanis azt az üzenetet közvetíti felé, hogy az adott áru megvásárlása számára igen kedvező, ahhoz más körülmények között nem jut hozzá ilyen áron. Kérdésünkre mindkét hivatal munkatársai megerősítették: tisztességtelen a kereskedelmi gyakorlat, ha a hirdetésben – újságban, szórólapon, honlapon – feltüntetett eredeti, magasabb árat korábban nem alkalmazta a vállalkozás; valamint ha a magasabb árat ugyan alkalmazta korábban, de azt nem közvetlenül az akciót megelőző időszakban, vagy átmenetileg, ésszerűtlenül rövid ideig tette.

Irreális árengedmény

Olykor-olykor persze szerencsésnek érezhetjük magunkat, ha egy kevésbé hirdetett termék esetében nagy akciót csípünk el. Ez leginkább egy rosszul nyomtatott vagy megírt árcímkének köszönhető. Ebben az esetben azonban hiába szaladunk a kasszához (az online és „offline” üzletek esetében egyaránt), egyáltalán nem biztos, hogy a feltüntetett, valószínűtlenül alacsony áron megkapjuk a terméket. A véletlen hibából eredő téves fogyasztói árat ugyanis nem köteles az üzlet megtartani. Erre csak akkor kötelezhető, ha szerződés – számla – született a vásárlásról. Internetes vásárlás esetén az általános tartalmú, automatikus visszaigazolás nem számít ilyesfajta szerződésnek! Hogy mi számít irreális árnak, az az esetek nagy részében szubjektív tény, hiszen a webáruházak nem azonos forrásból és nem azonos áron jutnak hozzá a termékekhez. Ezáltal nagyobb vagy kisebb árrést is alkalmazhatnak – hívta fel figyelmünket a fogyasztóvédelem.

Készlethiány

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, a Black Friday idején előfordulhat, hogy egyes termékekből nem áll rendelkezésre elegendő mennyiség az adott üzletben. Éppen ezért internetes rendelés esetén érdemes utánvétes fizetési módot választani vagy egy kifejezetten erre a célra létrehozott webszámlát igényelni a számlavezető banktól. Nem mellesleg a csalogató reklám szintén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat: tilos úgy reklámozni egy terméket, hogy a vállalkozás elhallgatja, hogy az adott (vagy azt helyettesítő) árut a kínált áron nem tudja megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy más vállalkozástól beszerezni.

Az okos vásárló

A kiemelt időszakok – nyár végi leárazás, Black Friday, adventi időszak – idején érdemes körültekintőbben, tudatosabban vásárolni! A fogyasztóvédelem és a GVH is azt ajánlja: a vásárlók nézzék meg az árakat más üzletekben vagy egy ár-összehasonlító oldalon. Ugyanígy a kiszemelt akcióról se csak egy helyről (televízióból, rádióból, plakátról vagy internetes hirdetésből) tájékozódjanak! Nem ritka ugyanis, hogy máshol hasonló, nem akciós áron megvásárolható ugyanaz a termék, mint amit valahol a Black Fridayen kínálnak.

Bizony ellenőriznek

A karácsony előtti időszakban aktív jelenléttel és rendszeres ellenőrzésekkel járul hozzá a fogyasztóvédelem a vásárlók jogainak megóvásához, érdekeik védelméhez. Ilyenkor a leggyakoribb fogyasztóvédelmi panaszokkal összefüggő témakörökben – például ártájékoztatás, szavatosság – ellenőrzik a boltokat. Az időpontot a hatóság nem jelenti be előre, az ellenőrzésre próbavásárlás keretében kerül sor. A „feketelistás” online áruházak adatbázisa a jogsertowebaruhazak.kormany.hu honlapon érhető el. Mivel a GVH hatáskörébe rendszerint nem tartoznak az egy megyére kiterjedő vizsgálatok – legalább három megyét érintenie kell a szabályszegésnek –, így a hivatal megkeresésünkre annyit tudott közölni: tavaly versenyfelügyeleti bírságot szabtak ki a fogyasztókat megtévesztő adventi hétvégi akció miatt egy olyan üzletláncra, amelynek Fejér megyében is vannak áruházai.