Kaló Attila nem véd meg a pofonoktól, de segít, hogy gyorsabban felálljunk

Önismeretünk az életünk során folyamatosan változik és alakul, vagyis minden életkorban és élethelyzetben más. De mi is az önismeret valójában? Egy mondatban: önmagunkról való ismeret, ami azt jelenti, tisztában vagyunk a saját határainkkal, képességeinkkel, érzelmeinkkel és motivációinkkal. A nehézség abban van, hogy ezek egy része rejtett még azok előtt is, akik azt mondják, ismerik magukat. Alapjában véve nagyjából mindenki tisztában van a saját gondolataival és érzelmeivel. De ugyanez igaz stresszhelyzetben is?

Tisztában vannak képességeikkel, érzelmeikkel és motivációikkal?

Tegyék fel maguknak a következő kérdéseket!

Milyen vagyok? Mire vagyok képes? Milyennek látnak mások? Milyen hatással vagyok másokra? Miért vagyok ilyen? Milyen hibákat követtem el, s adott esetben miért követem el ezeket újra és újra? Ha ezeket képesek megválaszolni, tudják, hogy min kell változtatniuk. A változtatás természetesen a legnehezebb, hiszen a bennünk lévő „programokat” – például: nem szeretem magam, erre nem vagyok képes, buta vagyok stb. – nem lehet egyik napról a másikra át­írni. A változás mindig hosszú folyamat, ami szakaszosan megy végbe. Először az ember felismeri, miért vannak benne bizonyos negatív gondolatok, majd össze is tudja kötni azokat az őket kiváltó, az életében történt traumákkal. Aztán felismeri, hogy az ebből eredő félelmei nem valóságosak – az ilyen félelmekre fordítjuk a legtöbb energiát, feleslegesen –, s megérti, hogy ezeket a félelmeket felül tudja írni.

Az önismeret senkit nem véd meg az élet pofonjaitól, de segít abban, hogy a nehéz helyzetekből gyorsabban álljunk fel. Van, akinek rövid, másnak hosszú idő kell az önismerethez, de ebben az esetben nem érdemes az időt sem években, sem pedig alkalmakban mérni. Azt, hogy meddig jutnak az önismeretben, attól függ, honnan indulnak.

Az önismereti tréningek ma igen divatosak, ám a pszichológus felhívta a hallgatóság figyelmét: egy néhány hetes képzés nem adhat megoldást, gondolatébresztő viszont lehet. Az önismereti tesztek nagy része nem személyre szabott, így nem adnak igazi képet rólunk. A híres emberek tanulságos történetei segíthetnek, de mint tudjuk, ahány ember, annyi­féle, tehát az „okos” megoldások nem biztos, hogy nekünk is beválnak. Önismereti csoportba járni hasznos, de csak akkor van értelme, ha a kemény munkát, amit magunkon végzünk, két foglalkozás között a mindennapokban is folytatjuk.

Hogy is állunk a párkapcsolattal?

Sokan azt hiszik, ha megjön a „nagy Ő”, minden szép és jó lesz. Ehhez azonban el kell fogadni, szeretni és értékelni kell nemcsak a másikat, de saját magunkat is. A legnagyobb gondot legtöbbször az okozza, hogy a 21. században is a régi értékrendünket visszük magunkkal a kapcsolatokba. Pedig ma már más értékeink vannak. Ilyen például az egyediség vagy az önmegvalósítás. Érdemes ebben a megváltozott világban átnézni saját értékeinket – az otthonról hozott női, férfi, férj és feleség mintáinkat is beleértve –, s ami idejétmúlt, attól meg kell szabadulni. Ha ezt nem teszik meg, minden kapcsolatukba viszik magukkal a működésképtelen sémákat. Emellett fontos a kommunikáció: mondják el, mire vágynak, mit szeretnének, de tanulják meg önök is a másik szeretetnyelvét, és igyekezzenek azon a módon kifejezni a szeretetüket. Minden kapcsolat érzelmi hullámvasút jó és rossz időszakokkal, de tudják: a konfliktus, a veszekedés – ha jól csinálják, és nem negatívan fogják fel – a fejlődés alapja.