Fél milliárdot költenek most is Fejér megye természetvédelmi területeire

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Velencei-tavi madárrezervátum hatvan éves évfordulója keretében mutatták be a szakemberek, hogy áll a „Kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek fejlesztése és bemutatása Fejér megyében” projekt. Schlett Andrea projektvezető elmondta: 2016-ban indult és 2020-ig 530 millió forintos költhetnek a vizes élőhelyek rehabilitációjára, helyreállítására négy Fejér megyei területen: a Velencei-tavi madárrezervátumban, a Dinnyési-fertőn, a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzetben, illetve a Sárréti Tájvédelmi Körzetben.

A cél a megfelelő vízellátás biztosítása, az inváziós fajok eltávolítása és a térségek bemutatása

– vázolta a projektvezető. Mint kiderült, főképp a keskenylevelű ezüstfa az az idegenhonos növényfaj, amely országos szinten – így Fejér megyében is – nagy gondokat okoz. – Nagyon agresszív és gyors növekedésű fajról van szó, s az őshonos és természetvédelmi szempontból értékes fajokat kiszorítja. Tehát legalább a védett területeken megpróbáljuk eltávolítani őket – részletezte a projektet a szakember a dinnyési Templomkert Hagyományőrző Központban tartott ünnepségen, amelynek fő apropója az volt, hogy a madárrezervátumot 1958-ban, azaz hatvan éve nyilvánították természetvédelmi területté.

Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a területről szólva köszöntőjében kiemelte: védetté nyilvánítása a rendkívül gazdag és szélsőséges élővilágnak köszönhető, amelyben megtalálható a hagymaburok orchideától kezdve az úszólápokig millió különleges természeti érték.

2010-re az ország 9 százaléka védett lett, amely 10 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, kb. 180 természetvédelmi területet és 850 ezer hektárt jelent. Ennek a korszaknak még sincs vége, ugyanis azóta is történt több védetté nyilvánítás. Sőt, a Velencei-tavi természetvédelmi területek bővítésére is több kísérlet történt, amelyek ugyan nem jártak eredménnyel, de a tervek továbbra is léteznek

– hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: a feladat azonban most a meglévő természeti vagyonnak a védelme, megfelelő kezelése.

Ehhez kapcsolódóan emelte ki az előző pénzügyi ciklus hasonló szintű támogatását, melynek köszönhetően a Fejér megyei védett területeken már korábban is folyhattak jelentős munkálatok: többek közt béka alagutak, átereszek építése, betonterelők és átjárók kialakítása vált lehetővé. Tóth István, Gárdony polgármestere szintén felszólalt a jubileumon, ám ő a természetvédelmi területeket is „sebző” illegális hulladéklerakókra helyezte a hangsúlyt beszédében, s kérte, hogy törvénykezési szinten is szigorítsák az illegálisan hulladékot lerakók büntethetőségét. – Így fogalmazott: – Az önkormányzatok tehetetlenül állnak a rájuk öntött illegális hulladék előtt.

Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a meglévő természetvédelmi területek megfelelő kezelésére helyezte a hangsúlyt.