Friss kutatás a kutyatartásról: az egyik legnagyobb ebtartó nemzet vagyunk

Az állatvédelem tekintetében azért még számos teendő van – hangzott el a felmérést bemutató kerekasztal beszélgetésen: a tenyésztők és gyepmesteri telepek feletti ellenőrzés és az ivartalanítás támogatása fontos feladat lenne.

Egészen mást látnak problémának a kívülállók, mint az állatotthonok

Hiánypótló kutatás készült a magyarországi kutyák és menhelyek helyzetéről, melynek bemutatásán Csányi Vilmos etológus, biológus, állati és emberi viselkedéskutató is részt vett. A reprezentatív felmérés szerint a magyar emberek 36 százaléka lakik legalább egy kutyát tartó háztartásban. A budapestiek negyede, a „vidékiek” fele él kutyával, így jött ki az átlag, amely egyúttal azt is jelenti, hogy több mint 3 millió embernek van kutyája, ami a régió egyik legnagyobb ebtartó nemzetévé tesz minket. Mint kiderült, az Alföldön van a legtöbb kutya (a háztartások 45 százalékában) ezt követi Észak-Magyarország és a Dunántúl 34 százalékkal, és Közép-Magyarország 28 százalékkal. Bátran elmondható tehát az ország lakosságáról, hogy kutyabarát, hisz a tulajdonosok 42 százaléka nem zárja ki: lesz még újabb kutyája. Emellett a válaszadók között összességében ugyanannyian vásárolnának inkább tenyésztőtől, mint amennyien menhelyről fogadnának örökbe (18-18 százalék).

– A legfontosabb, hogy olyan kutyát válasszunk, aki be tud illeszkedni a mindennapjainkba és nem szabad elfelejteni, hogy tekintettel kell lennünk a környezetünkre is választáskor. A kutya egy 2-3 éves gyerek szintjén működik, amely azt jelenti, hogy érzelmileg épp olyan mélyen érinti az, ha a gazdája elhagyja, akár egy kisgyereket – fogalmazott Csányi Vilmos, Széchenyi-díjas etológus, hozzátéve, hogy a kutya érzelmi kötődés szempontjából azonban mégiscsak úgy viselkedik, ahogy az ember: néhány hét alatt mély kötődést tud kialakítani egy új gazdával.

Ami pedig jó hír az állatmenhelyekről örökbe fogadni szándékozók szempontjából. A kutatás egyébként a magyarországi állatmenhelyek helyzetéről is részletes képet adott, ugyanis ötven magyar állatotthont kérdeztek meg. A felmérés szerint az ebek java – 70 százaléka – kóbor állatként kerül menhelyre. Itt került szóba az ivartalanítás hiánya. A kutyák szaporodási képességének műtéti megszüntetése hangsúlyos elem az állatvédelem területén, amely kapcsán elhangzott a beszélgetésen: a mobil ivartalanító állomások engedélyezése, illetve a műtétek központi (állami, önkormányzati) támogatása óriásit lendítene a lehangoló helyzeten. A felelős állattartás, illetve annak hiánya pedig a gazdák részéről vetődött fel, ugyanis a felmérés során az is kiderült: az állatmenhelyek lakóinak 28 százaléka azért került be, mert ilyen sokan nem gondolják át alaposan, hogy az életmódjukhoz milyen korú, aktivitású és fajtájú kutya illik.

Másban látják a problémát

A magyarországi állatmenhelyek java része civil szervezetek és a lakosság támogatásának köszönhetően tud működni, igen elenyésző a központi támogatás. Többségük kapcsán az a kép alakult ki az emberekben, hogy túlzsúfolt és folyton élelemhiánnyal küszködik. A kutatásból azonban kiderült, hogy egészen mást látnak a problémákból a kívülállók, mint amire az állatotthonok vezetői panaszkodnak. Az emberek 72 százaléka ugyanis úgy érzi, hogy legnagyobb probléma a menhelyeken a zsúfoltság, 34 százalék az anyagi jellegű problémákat látja legnagyobbnak, míg az, hogy nincs pénz az alkalmazottakra, csupán 18 százalék szerint a legnagyobb baj. Ám a menhelyek szinte épp ellenkezőleg súlyozzák a problémákat: szerintük legégetőbb a pénz- és a szakember hiány (66 százalék), ezt követi a zsúfoltság (50 százalék), és számottevő az egészségügyi ellátására fordítható pénz szűkössége (34 százalék).

Tudatosan válasszunk!

A kutatásban megoldási javaslatokra ugyan nem kérdeztek rá, de a világhírű etológus szakember szerint az állatvédelem, azon belül is a kutyák helyzetén – egészségügyi és etikai szempontból is – nagyot lendítene, ha a tenyésztők, illetve a gyepmesteri telepek felett nagyobb lenne a kontroll, felügyelet. A szaporítótelepek, amelyeknek többek közt a szakszerűtlen, felelőtlen fedeztetésekből adódó fajtabetegségek és a rossz egészségi állapotban kiadott kölyökkutyák „köszönhetők”, szinte büntetlenül működnek, s adnak munkát állatvédőknek, állatorvosoknak, menhelyeknek egyaránt. S amíg törvényi szabályozás erre nem születik, addig a felelős állattartás mellett a tudatos választás lehet csak megoldás.