A limoges-i feszület tovább emeli Fehérvár rangját

– Minden bizonnyal még a tatárjárás előttről származó korpuszt láthatunk itt, amely bronzból készült, és zománc berakásokkal van ellátva – beszélt a felbukkant, úgynevezett limoges-i korpusz felett Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója. Reich Szabina, az ásatások vezetője, a Szent István Király Múzeum régésze kiemelte, hogy Tuza Sándor találta meg a különleges, nagy értékű tárgyat. De adjuk vissza a szót Smohaynak!

– A magyarországi emlékanyagban előfordul – a legértékesebbet az esztergomi érseki kincstár őrzi –, ám Székesfehérváron eddig még nem került elő limoges-i korpusz. Biztos, hogy liturgikus funkciója volt, a szakemberekkel beszélve az oltárkereszt funkció tűnik a legvalószínűbbnek, de hasonló korpuszokat körmeneti korpusznak is használtak.

– Ez a limoges-i korpusz a szentélybelsőben, az oltárkőről került elő, annak feltöltési rétegéből – mondta el Reich Szabina, az ásatásokat irányító régész. – Maga a tárgy Dél-Franciaországból származik. Kereskedelmi úton érkezhetett hazánkba, illetve Székesfehérvárra, illetve az is elképzelhető, hogy a városban dolgozó nagyon sok francia klérikus egyike hozta magával, s adta át a templom javára – magyarázta a régész.

– Amikor kormányzati forrásból lehetőség nyílt a székesegyház felújítására, fölmerült, hogy meg kéne kutatni, mi van a templom alatt, hiszen különböző megalapozott és kevésbé megalapozott vélemények és teóriák kaptak lábra korábban – idézte fel a feltárás indokait Spányi Antal megyés püspök, aki arról is beszélt, hogy készséggel járult hozzá az ásatások elvégzéséhez. – Úgy gondolom, hogy azok az eredmények, amelyekre itt a szakemberek rábukkantak, jelentős mértékben növelik az ismereteinket, és gazdagítják a város múltjának, különösen e megszentelt helynek a történelmét – folytatta a püspök, majd kiemelte még, hogy a számos, nagyon izgalmas, egészen az Árpád-korig visszamutató előkerült leletet, eredményt idővel tudományos és népszerűsítő írásművekben is összefoglalják majd a szakemberek:

– Hogy a város polgárai egyre inkább tudatában legyenek annak, hogy mennyire szent az a hely, ahol vannak, s mennyire fontos Székesfehérvár, és az a domb, ahol a székesegyház áll – folytatta.

Cser-Palkovics András polgármester arról beszélt, hogy máris rengeteg hozadéka van a bazilika felújítási munkálatainak, ezek egyikeként említette meg a Barokk mennyország című kiállítást a Csók István Képtárban.

– Azt gondolom, hogy ez tényleg egy olyan kis csoda, hogy ha semmi más, csak ez került volna elő a feltárás során, akkor is azt mondhatnánk, hogy megérte – utalt már a korpuszra.

A polgármester arról a szándékról is tájékoztatott, hogy szeretnék az előkerült limoges-i korpuszt november 5-étől, Szent Imre ünnepétől a városházán bemutatni, egy, a feltárás folyamatát bemutató kis kiállítás csúcspontjaként. Hosszú távon azonban a korpuszt, fogalmazott Cser-Palkovics, ott volna a legméltóbb kiállítani, ahonnan előkerült. Vagyis minden bizonnyal a székesegyházba kerül majd vissza a felbukkant lelet.

A falból a fénybe.