Ötszáz évbe telik, mire lebomlik a műanyag zacskó!

A tervek szerint hazánkban 2021-re teljesen betiltanák a műanyag zacskókat, de addig is komoly szigorítások lépnének életbe a zacskók és az egyszer használatos műanyag eszközök terjesztésének visszaszorítása érdekében.

Elő a porcelántányérokkal és üvegpoharakkal!

A műanyag zacskók forgalmának jelentős csökkenése várható azáltal, hogy 2019-től emelkedik a termékdíj összege. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium legfrissebb tervezete már a kézzelfogható, pontos összegeket is tartalmazza.

Amint megtudtuk: a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvénymódosítás tervezete a műanyag zacskók esetében a jelenlegi tömegalapú termékdíjtételek helyett egy differenciált mértékű, darab alapú díjtétel alkalmazását vezeti be. Emelkedik a nagyon könnyű műanyag zacskók és a könnyű műanyag zacskók (jellemzően a letéphető és a csíkos zacskók) díjtétele 2019 januárjától: előbbi után 5 forintot kell fizetni darabonként, utóbbiért már 20 forintot. Míg a bevásárló műanyag zacskó termékdíja 38 forint lesz. Az egyszer használatos műanyag pohár, edények termékdíj tételét kilogrammonként 57 forintról 1900 forintra növeli a jogszabály. Ezzel egy időben az egyéb műanyag termékek termékköre kibővül az egyszer használatos műanyag evőeszközök (kanál, villa, kés), keverőpálca, szívószál termékekkel, amelyekre szintén az 1900 forint/kilogramm díjtétel vonatkozik. Hosszú távon pedig teljesen betiltanák a műanyag zacskók forgalmazását.

A minisztériumi indoklás szerint az új díjtétel a mennyiségi adatok pontosságának növelése mellett kedvezően befolyásolja a vásárlók tudatos döntését, mert a vásárló az egy zacskóra vonatkozó fizetendő árat tudja azonnal érzékelni és értékelni.

Nullás karbonkibocsátási szint

Az Európai Parlament 2018. januári ülésén elfogadott energetikai tervezet értelmében az Európai Uniónak egyrészt 2050-ig el kell érnie a nettó nullás karbonkibocsátási szintet, 2030-ig pedig kötelezővé válik a legalább 35 százalékos megújuló energiaforrás biztosítása, valamint az ugyanilyen mértékű energiahatékonyság javítása is, amiből maximum 10 százalékot engednének. Másrészt pedig a kitűzött cél szerint 2030-ig az összes, az EU-ban használt műanyag 55 százalékát újra kell hasznosítani, a tagállamokban pedig az évente fejenként felhasznált zacskók számát 90-ről 40-re kell csökkenteni 2026-ig. Hazánkban arról szólnak a statisztikák, hogy évente 80 darab műanyag zacskót használunk el személyenként.

Az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans szerint az Európai Unió célja, hogy visszaszorítsa azokat az „egyszer használatos műanyag termékeket, melyeket 5 másodperc alatt gyártanak le, aztán a felhasználó 5 percig használja, majd 500 évbe telik, mire lebomlik”.

Az egyik típusút felváltja egy másik?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye alapján hazánk úgy tesz eleget ennek az irányelvnek, hogy megemelik a könnyű és a nagyon könnyű műanyag zacskók (jellemzően a boltokban található „letéphető zacskók” és „csíkos szatyrok”) árát, és növelik az egyszer használatos műanyag poharak, edények, evőeszközök, szívószálak termékdíját, aztán 2021-től teljesen betilthatják a műanyag zacskók használatát. A környezetre különösen veszélyes „oxidatív úton aprózódó műanyag zacskók” forgalmazását akár korábban is, 2019. január 1-jétől betilthatják.

Bár az egyszer használatos műanyagok betiltása okozhatja akár azt is, hogy a boltok egyszerűen drágább és többször használható műanyag termékeket kezdenek el forgalmazni (tehát az egyik típusú műanyagot egy másik típusú műanyag váltja fel).

Amint megtudtuk: egy 1992 és 2017 között elvégzett nemzetközi kutatás szerint a műanyagforgalmazás korlátozása tényleg működhet: a Norvégia, Németország, Észak-Franciaország és Írország körüli vizekben 30 százalékkal esett vissza a műanyaghulladék mennyisége az után, hogy az adott országok korlátozásokat vezettek be. A harminc százaléknyi esés pedig rengeteget számíthat akkor, amikor évente 8-15 millió tonna műanyag kerül a világ tengereibe.

A Depónia esetében 10-12 ezer tonna évente

– A manapság tapasztalható fogyasztói szokások – miszerint mindent műanyag zacskókba csomagolunk – természetesen a hulladékok kezelése során is nyomon követhető – válaszolta kérdésünkre Steigerwald Tibor, a Depónia Nonprofit Kft. ügyvezetője.

A települési hulladékok közül a vegyes lakossági, illetve az elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladékok kezelése során találkoznak a fólia hulladékokkal. A társaság által gyűjtött vegyes hulladékok (kukákban gyűjtött, szelektált hulladék) 28 százalékát teszik ki a műanyagok. Ez a csoport képezi a legnagyobb arányt a vegyes hulladékokból. Ennek pontosan nem ismert, de biztosan legnagyobb részét teszik ki a zacskók, fóliák. A cég becslése szerint ez a vegyes hulladék mintegy 15-20 százalékát teheti ki. Ez nagyon nagy arány, mennyiségét tekintve csak a Depónia esetében 10-12 ezer tonnát (!) jelenthet évente.

Addig is: szelektív gyűjtés

– Javasoljuk a fólia hulladékok szelektív gyűjtését, hiszen ebben az esetben a hulladék feldolgozásra és újrahasznosításra kerül – hangsúlyozta Steigerwald Tibor. – Véleményem szerint környezetvédelmi és össztársadalmi szempontból is a zacskó csomagolóanyagok megszüntetése lenne a helyes út. Azonban figyelembe kell venni, hogy az ilyen jellegű csomagolóanyagokra igény van. Tehát a helyettesítő csomagolóanyagról is gondoskodni kell a megszüntetés esetén. A megoldás a többször használható zacskók és egyéb csomagolóanyagok elterjesztése lenne, hiszen ezzel a hulladékképződés megakadályozásában lépnénk előre.

Egyébként a PET és más italos csomagolóanyagokkal is legalább annyi a gond, mint a műanyag zacskókkal. Ezek esetében az egyetlen járható út a betétdíjas göngyölegek alkalmazása lenne, a régen jól beváltak szerint, annak átgondolásával és a mai kornak megfelelő alkalmazásával – tette hozzá a szakember.