Úgy tűntek el a Mária szobrok, mint a gyermekek az iskolákból

„Fiatal korom óta tudom, pedig az igencsak régen volt, hogy az ünnepi beszédek annál jobbak, minél rövidebbek. Csakhogy én szeretnék szólni néhány mondatot a Mária szobor szülőföldjéről, Almásról, a szobor adományozójáról, Polgár Antalnéról, az alkotóról, Pintér Balázsról, és az alkotásról, az itt álló Mária szoborról” – kezdte ünnepi gondolatait Kovács Gergelyné, miközben számosan állták körbe a leleplezésre váró, 120 centi magas, bronzból készült művet.

A történelmi Magyarországon 25 település nevében őrződött meg a tiltott gyümölcs neve. Ezek egyike Magyaralmás, amelynek 1787-ben, Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt katolikus templomában keresztelték Bársony Istvánt, a magyar természetleíró széppróza mesterét – emlékeztetett a kultúrtörténész.

„Azt hiszem, hazánkban aligha van még egy másfél ezer lélek lakta település, ahol példát találhatnánk Polgár Antalné, Zsóka tanító néni cselekedetére. A szakralitásban meggyengült népünk népességfogyása minden, magyar lakta Kárpát-medencei településen drámai csökkenést mutat. Ebben a török időkre hasonló népességfogyásban Polgár Antalné megcselekedte, amit megkövetelt a haza. Apró fillérekből, néhány jóakaratú és -lelkű társa segítségével szobrot állíttatott. Az örök édesanya, az élet adó Mária szobrát, amely olyan sajnálatosan tűnt el tereinkről, házaink homlokzatáról, mint a gyermekek az iskolákból” – fogalmazott Kovács Gergelyné.

Az alkotóról, a Móron élő, már elismert fiatal képzőművészről, Pintér Balázsról elhangzott, hogy ő készítette a bodajki kegytemplom előtt álló Magyar szent család, illetve a vértesacsai Szent Vendel szobrot is. „A különösen derűs, mindig mosolygó szemű mestert a szobor készítésekor a jó Krisztus kegyelmi időszakkal ajándékozta meg. Szintén szobrász felesége, Nagy Edit szíve alatt ugyanis második gyermekük növekedett. Így az Úr a legszebb, az anyaság örömét és nyugalmát sugárzó modellel is megáldotta” – tudhattuk meg a laudációból.

Az almási Máriát egyébként kivételesen finom vonásokkal, könnyed, ám mégis erőt, magabiztosságot sugárzó alakkal formázta meg az alkotó. Szerencsére a szobor nélkülözi a történelmi utalásokat – véli Kovács Gergelyné, aki szerint Mária kinyújtott mutatóujja mintha megintené, megdorgálná azokat, akik megtagadják az élet továbbadásának parancsát.