Nászajándék után adóhivatal?

Jó tudni: ha törvényesen szeretnénk eljárni, a lakodalom után egy közjegyzőhöz vagy ügyvédhez is érdemes ellátogatnunk ‒ amennyiben ingatlant, ingó dolgot vagy vagyonértékű jog ingyenes alapítását kaptuk nászajándékba. Ingó dolog esetében akkor is fennáll az illetékfizetési kötelezettség, ha nem készült okirat, de az egy megajándékozottra jutó ingó dolog forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja.

‒ Itthon nem szokás a lagzit követően bejelenteni, hogy egy-egy nászajándék után illetéket szeretnénk fizetni, mert erre kötelez a törvény ‒ mondja Farkas Gyuláné adótanácsadó, egy székesfehérvári adótanácsadó cég ügyvezetője, hozzátéve, jó esetben nem is jutunk bajba emiatt. ‒ Akkor már más a helyzet, ha vagyonosodási vizsgálat alá kerülünk, ami nem mellesleg bárkivel előfordulhat. Így ebben az esetben nem tudjuk igazolni, hogy az adott pénzösszeg vagy tárgy honnan való, a revizor pedig elsőként az erről szóló dokumentumot, okiratot kéri majd ‒ hangsúlyozza a tanácsadó.

Elképzelt jelenet

Hogy könnyebb legyen megérteni a nászajándék utáni adózás témakörét, képzeljünk el egy szituációt: adott a lagzi időpontjában egy már házaspárnak számító pár, akik az egyik rokontól 350 ezer forint értékű órát kapnak ajándékba. Az ajándékozás és az azutáni adózás esetében mindig az számít, ki az ajándékozó és ki, hány fő az ajándékozott. Ha a feleség nem egyenes ági rokona (tehát nem a szülő, nagyszülő a házaspár) a pár mindkét tagjának szánja az órát, szükséges az ajándékozási illeték befizetése (ez az ingóság értékének 18 százaléka), a házaspár immár közös kasszájából, fele-fele arányban. Amennyiben az órát a feleség egyenes ági leszármazottja (szülője, nagyszülője) ajándékozza a párnak, úgy a feleség részéről nem szükséges az illeték befizetése, mivel lényegében megörökölte azt, így egyedül a férjnek kell illetéket fizetnie ‒ segít az eligazodásban Farkas Gyuláné.

Drágaságom!

Az illetékkötelesség azonban nemcsak a házasokat érinti: a jegyespároknak is érdemes körültekintőnek lenniük. A 150 ezer forintot meghaladó értékben vásárolt jegygyűrű ‒ és később a karikagyűrű ‒ szintén adóköteles, amely illeték ezúttal is az ajándékozottat terheli. Tehát ha Magyarországon egy minimum 150 001 forintos gyűrűvel kéri meg a nő kezét a férfi , a leendő feleségnek illetéket kell(ene) fizetnie az után. Jó hír azonban, hogy ez a szabályozás a külföldi lánykérésre nem vonatkozik: mint arra Farkas Gyuláné felhívja a figyelmet, hiába vásároltuk Magyarországon a jegygyűrűt, amennyiben a gyűrű átadása határainkon kívül történik, nem kell ajándékozási illetéket fizetni. Azonban amennyiben belföldön forgalomba helyezett gépjárműhöz vagy magyarországi ingatlan

vagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjéhez külföldön jut hozzá a megajándékozott, az illetékfizetési kötelezettség fennáll.

Házasság nélkül

Persze olyan, házasságon kívüli szituáció is előfordulhat, mely során a férfi ‒ hűsége és szerelme zálogaként ‒ nagy értékű ékszert, például arany nyakláncot vásárol a hölgynek, aki később méltatlanná válik annak viselésére. Amikor a férfi visszakéri az ajándékot, a nő nem mondhatja, hogy megtartja (hiszen ajándékba kapta) azt. Ebben az esetben a férfi jogosan vonhatja vissza, változtathatja meg ajándékozási szándékát, és kérheti vissza a szóban forgó tárgyat még akkor is, ha a megajándékozott az illetéket megfizette. Az ügyintézésről Nászajándékként leginkább ingóságokat szoktak adni a hozzátartozók: pénzt, ékszert, háztartási eszközöket, aranyat vagy festményt ‒ ezekre (egyenként 150 ezer forint értékhatár felett) mind vonatkozik az ajándékozás utáni illeték fizetése, melyet minden esetben az ajándékozott félnek kell kifizetnie.

Ha az ajándékozás tárgya szolgáltatás ‒ például egy utazásról szóló kupon ‒, utána nem kell illetéket fizetni, mivel azzal nem gyarapodott a házaspár vagyona. Ha az ajándékozott úgy látja, az adott ajándék értékének 18 százalékát nem tudja vagy nem akarja kifizetni, nem köteles elfogadni azt. A pénzt tekintve pedig nemcsak a készpénz, de a banki átutalás is számít. Miután megtörtént az ajándékozás, pár napon belül érdemes közjegyzőhöz vagy ügyvédhez fordulni, ők készítik el a szükséges okiratot. A lejegyzett írásban az ajándékozó fél a szakember mint hivatalos tanú előtt jelenti ki, pontosan mit szeretne adni, milyen értékben, valamint hogy köti-e valamilyen feltételhez az ajándékozást ‒ részletezi a tanácsadó.