A kápolnásnyéki tulajdonos megelégelte, hogy a hátsó udvarból szemétlerakó lett

Zsigmond Istvánné a hátsó udvarra kalauzolva kezd a történetébe: férjének halála előtt az volt a kívánsága, hogy ezt a házat ne adják el. Fiával meg is egyeztek, így kiadták albérletbe – másnak a házat, másnak az udvar hátsó részét. Ez utóbbit egy vállalkozó vette ki, akivel írásbeli szerződést kötöttek arra, hogy az általa használt anyagot ott tárolja. De mást nem, és épp ez okozta a gondot. A sok egyéb hulladék, ami a területre került, hosszú ideje csúfítja a környezetet, zavarja a szomszédokat.

Fontos az írásban megkötött szerződés

– Sajnos a bérlő kérésünkre sem volt hajlandó elvinni a hulladékot, ami miatt fel is mondtunk neki – mondta el olvasónk. Ám hamar kiderül a beszélgetésből, hogy eddig csak szóban tették ezt meg.

Kerekes Szilvia ingatlanos ügyvédhez fordultunk segítségért, aki kiemelte: ebben az ügyben a felek egymással kötöttek írásban bérleti szerződést, ami megkönnyíti a bérbeadó jogainak érvényesítését.

– Még mindig számos esetben fordul elő, hogy írásban a bérbeadó és a bérlő nem kötnek egymással szerződést, és amennyiben a jogviszony alatt nézeteltérés, probléma merül fel, még azt is nehéz feltárni, illetve bizonyítani, hogy miben állapodtak meg a felek – árulta el a szakember. Sajnos ebben az esetben a viszony elmérgesedett, a volt bérlő már fel sem vette a telefont a tulajdonosoknak, így nehéz továbblépni az ügyben.

Miként tűnhet el a „szemétlerakó” ?

– A bérleti szerződést érvényesen írásban lehet felmondani, a szóbeli közlést követően javasolt a felmondást szabályszerűen, írásban közölni a bérlővel, a bérlő címére megküldött postai, ajánlott, tértivevényes küldeményben. Emellett érdemes felszólítani őt a bérlemény területén tárolt hulladék elszállítására.

Ez jelenleg az ügy legnehezebb része. Hivatalosan annyit tehet a tulajdonos, hogy ha a volt bérlő a megadott határ­időn belül nem szállítja el a hulladékot, a bérbeadó elszállíttathatja maga – majd pedig jogosan követelheti vissza az ezzel járó költségeket. Persze nem lenne meglepő, ha a bérlő önként nem fizetne ezt követően sem, de nem árt tudni: lehet még mit tenni! – Ilyen esetben a közjegyzői kamarán keresztül fizetési meghagyás útján lehet érvényesíteni a követelést – világosított fel az ügyvéd, hozzátéve: a bérbeadót az esetlegesen elmaradt bérleti díj és költségek erejéig zálogjog illeti meg a bérlőnek a bérlemény területén lévő, értéket képviselő vagyontárgyain. Már ha van ilyen. Ha nincs, akkor marad a bíróság.