A többszörös bajnok Horgos Tamás élete a vitorlázás

Tamás kiváló eredményeiről többször is hírt adtunk lapunk hasábjain az elmúlt években: több hajóosztályban is sokszoros magyar bajnok ifiben és a felnőttek között egyaránt, s 2016 óta Európa-bajnoki címmel is büszkélkedhet az Asso 99 osztályban. Ezúttal bekukkantunk a kulisszák mögé.

– A vitorlázással hétéves koromban ismerkedtem meg. Amikor eljött az első iskolai nyári szünet, a szüleim táborozási lehetőséget kerestek nekem, s mivel édesapám a Videotonban dolgozott, és a gyárnak volt egy vitorlástelepe Balatonalmádiban, így oda küldtek néhány hétre. Nemcsak vitorlázni tanultam meg, de életre szóló barátságokat is kötöttem. Mivel az edzők láttak bennem tehetséget, hamarosan igazolt versenyző lettem. Akkor még nem tudtam, hogy örökre eljegyeztem magam a sportággal – elevenítette fel a kezdeteket Tamás. Az első, kötelező hajóosztály, amivel megismerkedett és amiben versenyzett, az Optimist volt. Ez mindennek az alapja, Optimisttel a vitorlázás szinte minden csínját-bínját el lehet sajátítani. Ahogy nőtt, úgy váltott át egyre nagyobb és komolyabb hajókra, így ezután jött a kadett, a moly, majd a 420-as, végül a 470-es osztály. Éveken át stabilan ott volt az 1–3. hely között a hazai bajnokságokon, így a válogatottba is bekerült. Tizenhét évesen Európa- bajnokságra is kijutott, de – ahogy mesélte – hatalmas hátrányt jelentett, hogy amíg a magyarok lengyel hajókkal álltak rajthoz, addig a mezőny nagy része olasz gyártmányokkal vágott neki a versenynek. Főiskolás korában még javában versenyzett, aztán egyszer csak bezárt Balatonalmádiban a telep, és vége szakadt mindennek.

– Jött az államvizsga, megszületett a két nagyobb gyermekem, más teendőim akadtak. Eltelt néhány év, és én azt hittem, ennyi volt a vitorlázás. Ám a régi társak megtaláltak. Először csak helyettesíteni hívtak, ha valaki nem ért rá a csapatból – ekkorra már nagyhajókra szálltak át többen is –, később állandó csapattaggá váltam. Nem jelentett nagy váltást egy 470-esből átülni nagyhajóra, ám míg korábban kormányosként irányítottam, most mancsaftként dolgozom a sikerért – magyarázta Tamás, aki szerint a vitorlázást nem lehet abbahagyni. Szóval nincs megállás: tavasztól őszig tart a hazai szezon, aztán jönnek a külföldi versenyek, edzőt áborok. Gyakorolni már pedig kell, hiszen a hajón mindenkinek megvan a maga feladata, s a sikerhez nem elég a hajó megfelelő beállítása és az irányító kormányos tudása.

Mindenki tudására, tapasztalatára szükség van, és kell az összhang a különböző manőverek végrehajtásához is. Tamás egyébként nem csak Asso 99-ben versenyez. Minden szabadidejét, amelyet az Asso 99 versenynaptára engedélyez számára, más hajóosztályokban, más csapatokkal versenyzi végig. De nem sajnálja az idejét és a vitorlázással eltelt éveket, mert a sport sok mindent megtanított neki. – Megtanultam győzni és veszteni is, s az elsajátított mentalitást a magánéletben és a munkámban is kamatoztatni tudtam. Aminek nekiállok, azt maximálisan, mindent beleadva csinálom. A stresszes hétköznapok után vízen lenni maga a szabadság és a nyugalom. Dagad a spinakker a szélben, iszonyú sebességgel hasít a hajó, gyönyörű a panoráma, és akármerre nézel, mindenhol hatalmas tér van körülötted. Ha vitorlázom, semmi más nem létezik. Mit kívánhatnék még?