Százötven éve nyílt az elemi iskola Óbarokon

A napokban ünnepelték a nagyegyháziak iskolájuk alapításának 130. évfordulóját, Óbarokon pedig 1868-ban indult meg helyben az elemi oktatás a dokumentumok szerint. A ma közös közigazgatású kis települések a középkor óta lakottak, ám többnyire pusztai nagyságú és életmódú uradalmi birtokokként folyt bennük az élet.

Óbarokon Békássy Nóra, az akkori birtokos lánya alapította az iskolát, s adományozott épületet közoktatás céljára, s ez nagyon fontos volt az egyszerű sorsú embereknek. Az iskola 1945 után is működött, 1984-ben szűnt meg végleg, akkor már csak összevont alsó tagozattal – sokan emlékeztek szeretettel rá a falunapi ünnepségen.

Az iskolalapítási évfordulót az egykori iskolás Szilágyi Katalin kezdeményezte, mostanra az önkormányzat csatlakozott a méltó megünnepléshez. Az emlékkő a mai községháza mellett áll, itt volt a hajdani iskola épülete, mellette, az újabb építésű iskola adott helyet a közigazgatásnak, a könyvtárnak, miután megszűnt az oktatási intézmény.

Mészáros Kartal polgármester és képviselőtársai szorgalmazták az évfordulós ünnepséget, Konrád Istvánné alpolgármester, óbaroki születésű lakos érzelmileg is elkötelezett az ügy iránt, maga is koptatta a kis iskola padjait. A falunappal összekötött emlékkő-avatásra sok fotót gyűjtöttek össze, s olyanok is eljöttek a megemlékezésre, akik elszármaztak Óbarokról.

A temetőben megkoszorúzták Herke tanító néni sírját, ő évtizedeken át tanította itt a gyerekeket; unokája, Dömötör Ákos mondott beszédet nagyanyja tiszteletére.

A falunapon vendégül látta az önkormányzat a lakosságot, ünnepi műsorral tették vonzóvá a napot. Vikidál Gyula énekelt, Mózes László harmonikaművész lépett fel a színpadon, a töki Sándor Dezső és cigányzenekara a legmagasabb szintet képviseli az országban a tradicionális magyarnóta-műfajban.