Valóban az életre nevelik az abai gimnázium tanulóit

Hosszú, több mint egy évtizedes küzdelem után jött létre az abai Atilla Király Gimnázium, a település egy kicsit eldugottabb területén. Ma már öt évfolyammal működik az intézmény, évek óta beiratkozási problémák nélkül. Az iskolában kilenctől tizenkettedik évfolyamos, valamint kilencedikes, nyelvi előkészítős osztályokat indítanak.

– Bár ez a gimnázium egy általános középiskola, mégis tele vagyunk tehetségekkel, és a művészeti képzésre, az életre nevelésre is nagy hangsúlyt fektetünk. A fiatalok faragnak, nemezelnek, szavalnak és zenélnek, csakúgy, mint a tanáraink, akik a tanítás mellett a saját tehetségüket is kibontakoztathatják, továbbadhatják – avat be az iskola működésébe Szilasy György intézményvezető.

A gimnázium két tagintézménnyel működik, ide kapcsolható az Atilla Király Gimnázium Aba Sámuel Általános Iskolája és a Sárvíz Alapfokú Művészeti Iskola is. A 2,2 hektáros területen fekvő középiskolába jelenleg 118 diák jár, az első évfolyamok tanulói pedig már megszerezték egyetemi diplomájukat is. Mint azt a statisztika mutatja, viszonylag kevesen állnak az Abán végzett tanulók közül tanári pályára, sokuk műszaki, orvosi és agrár területeken végez, míg mások egy-egy szakmát választanak.

– A rendszerünkből továbbtanuló diákok 90 százaléka bekerül az általa választott egyetemre, s már azt is látjuk, hogy sikeresen elvégzik a választott szakot is – mondja az igazgató, akitől azt is megtudtuk, a végzett tanulók rendszeresen visszalátogatnak a helyi gimnáziumba, megosztani a még középiskolás társakkal az eddig szerzett élményeket, tapasztalatokat.

Mivel kis iskolaként működnek, szerencsére a szülőkkel is jó kapcsolatot ápolnak. Ahogyan Szilasy György fogalmaz, céljuk, hogy három lábon álljanak, azaz, a tanárok és a diákok együttműködésében a szülők is részesüljenek, nélkülük ugyanis nem lenne sikeres az összefogás. Mi több, közülük többen szakköri foglalkozásokat és előadásokat is tartanak.

A közösségépítés tehát a mindennapokban is megjelenik. Az udvaron látható – még kis méretű – több száz fát a diákok és tanárok közösen ültették, a szintén zöldterületen található kazah, Mándoky Kongur István nyelvészhez is köthető sátrat pedig 2013 óta közösen gondozzák, nemezének megújításában a gyermekek is aktívan közreműködnek majd. Megünneplik a hagyományos magyar ünnepeket, így a szeptemberi Szent Mihály-, a novemberi Szent Katalin- és az áprilisi Szent György-napot is. Ez utóbbi alkalmon a diákönkormányzat vezetőit (egy fiút és egy lányt) is kiválasztják, akik az öt évfolyam bármelyikéből érkezhetnek. A döntésben játékos csapatvetélkedők segítenek, mely próbatételek szintén az összetartozást hivatottak erősíteni. Nem mellesleg a diákok már hetekkel korábban elkezdik a készülődést: csapatnevet választanak, verseket írnak és pajzsokat készítenek.

– Elkötelezettek vagyunk a nemzeti értékek iránt, amely többek között a népművészet, néptánc és a magyar nyelv magas művelése. A gyermekek Wass Albertet és Arany Jánost olvasnak, de a modern dolgokkal is megismertetjük őket, hiszen nem célunk, hogy rájuk erőltessük a nézeteinket. Hiszünk egy józan, paradigmamentes gondolkodásban, melyet hellyel-közzel sikerül is megvalósítanunk – húzza alá az igazgató.

Általában olyan szülők hozzák ide a gyermekeiket, akiknek hasonlóan fontos a magyar műveltség értékrendje. Az itt eltöltött évek során ugyanis nincsen olyan diák, aki ne járt volna az elszakított Magyarország területén, legyen az Őrvidék, Felvidék, Erdély vagy Kárpátalja. S ahogyan Szilasy György igazgató fogalmaz, nekik maga az út a fontos: szeretnék, hogy a gyermekeik minél több területen kipróbálják magukat, hogy aztán megtalálják azokat a szakmákat, érdeklődési köröket, amelyekben úgy érzik, valóban ki tudnak teljesedni.