A csákvári Buci Macik remekeltek a hungarikumok versenyén

A röviden csak Hungarikum versenynek titulált megmérettetésre, amelyet az általános iskola 7. osztályosainak hirdettek meg az év elején, több mint 600 csapat jelentkezett. Közöttük volt a csákvári Esterházy Móric Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola azon csapata is, akik – miután sikerrel vették az első akadályokat – a május 12-13-án, Lakiteleken rendezett döntőben az elismerésre méltó harmadik helyet szerezték meg. Dicsőség ez nemcsak az iskola, de Csákvár számára is, főként, mivel az elődöntőben és a döntőben is a kisváros értékeit helyezték a középpontba. De ne szaladjunk ennyire előre, elevenítsük fel a résztvevőkkel a kezdeteket és a legizgalmasabb pillanatokat! Elsőként meséljen Némediné Varga Judit, a 7. osztályosok osztályfőnöke, felkészítő tanár, egyben a csapat aktív tagja.

- Az iskola megkapta a felhívást, és mivel magyart és történelmet tanítok az osztályomnak is, kérdeztem, van-e kedvük jelentkezni. Az első fordulóban, amikor egy hungarikumokkal kapcsolatos totót kellett visszaküldeni, hagytam őket érvényesülni, nem folytam bele a munkába. Akkor meg sem fordult a fejemben, hogy a nevező két csapat közül bármelyik is komoly eredményt ér majd el. Ám Janky Bendegúz, Merster Bettina és Néráth Katalin sikerrel vette az első akadályt, aztán a másodikat is. Abban az újabb totó mellett már konkrét feladat is volt: a csapat szülőhelyén olyan értékes személyt kellett keresni, akit aztán írásos formában bemutattak a verseny bizottságának.

A diákok a csákvári nevezetességek makettjeit készítő Dornyi Mihályt választották, akiről a Hírlap is többször írt már. Ezen felül a településről készíteni kellett egy 13+1 kérdéses totót is. Az első két forduló teljesítménye alapján került be az április végén Lakitelken tartott elődöntőbe a Buci macik csapata.

- Ide is úgy mentünk, hogy előzetesen kaptunk feladatokat: be kellett 5 percben mutatnunk egy általunk választott hungarikumot – mi a szürke marhát választottuk

-, és el kellett készíteni egy értékeket tartalmazó újság címlapját, majd ezt is bemutatni 2 percben. Arról kellett prezentálni, mit tartunk értékesnek Csákváron – mesélte Bendegúz. Már ekkor megmutatkozott az a támogatás, amit a diákok Csákváron kaptak, hiszen a szürke marha bemutatásához a Pro-Vértes Alapítvány adott sok, a szürke marhával kapcsolatos tárgyat, sőt csikósruhát is, így mindannyian ebbe öltöztek be az előadásra. De készítettek a gyerekek egy hatalmas, kerek festményt is az állatról, amelyhez az egyik helyi asztalos készített összehajtható, szállítható állványt. A zsűri díjazta az előadás sokszínűségét, és mivel jól sikerült a helyszínen az újabb totó kitöltése is, ezért a Buci Macik csapata elsőként jutott be a verseny döntőjébe, amelyet május 12-13-án tartottak szintén Lakitelken.

- A fináléban összesen 24 csapat mérte össze tudását: 12 hazai és 12 határon túli magyar. Így állt össze a Kárpát-medencei döntő, amely ismét előre kiadott feladatokkal indult – mondta el az osztályfőnök, majd Mester Bettina mesélt tovább: – Ajánlani kellett egy olyan értéket, ami még nem szerepel a hungarikumok listáján, viszont mi érdemesnek tartanánk rá. A csákvári fazekasságot választottuk, amit mi egy mese formájában mutattunk be. Ez arról szólt, hogyan formálódik az agyag a korongon és hogyan válik végül szép kancsóvá. Persze vittünk magunkkal csákvári kancsókat is. A második feladat pedig egy másik, általunk ajánlott értékről szóló 2 perces kisfilm készítése volt. Ezt az értéket a környezetünkből kellett választani.

- Talán ez volt az egész verseny legizgalmasabb része, én ezt élveztem a leginkább. Az Esterházy családot „reklámoztuk”. Beöltöztünk korabeli ruhákba és eljátszottunk egy olyan látogatást, amikor teázás közben a kastély teraszán ülve a vendégeknek arról mesélünk, mennyi mindent lehet megnézni Csákváron. Magyarán, ebből derült ki, miket köszönhet település a családnak – emlékezett vissza az Esterházy Móric grófot alakító Bendegúz.

A mesében és a kisfilmben a tanárnő is szerepelt, vagyis aktív tagjává vált a csapatnak. A verseny fővédnöke, Lezsák Sándor azt mondta, örülne, ha a felkészítő pedagógusok is részt vennének a vetélkedőben. Judit néni komolyan vette a felhívást, bekapcsolódott, sőt talán jobban izgult, mint a gyerekek, akikkel az utóbbi hetekben szinte minden sza- badidejét együtt töltötte, hogy készüljenek, próbáljanak, dolgozzanak a kiadott feladatokon. Nemcsak iskola után, de többször még vasárnap is Judit néni házában ügyködtek, tanultak, mondták a szöveget. De megérte, hiszen a csíkszentdomonkosi és a dávodi diákok után a harmadik helyet szerezték meg végül a döntőben.

- Mivel a versenyt felmenő rendszerben szeretnék továbbfejleszteni, ezért jövőre már nyolcadikosok is nevezhetnek. És mi természetesen ismét indulni fogunk – mondta Néráth Katalin, amihez Bendegúz nevetve tette hozzá: a Buci Macik a verseny során Bölcs Medvékké váltak.

A bölcs medvék pedig ez-úton mondanak köszönetet azért a sok segítségért, amit a felkészülés során kaptak.

Mi a hungarikum? Fejér megye értékei

A törvényi meghatározás szerint a hungarikum gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. Jelenleg 8 kategóriában 70 hungarikumot tartanak számon. A hungarikummá nyilvánítás egy a piramisépítéshez hasonló, alulról építkező, többlépcsős folyamat, amelyet bárki kezdeményezhet. Hungarikum azokból a kiemelkedő nemzeti értékekből válhat, amelyek szerepelnek a Magyar Értéktárban. A Fejér megyei értéktárban 16 értéket tartanak nyilván. Ide tartozik többek között az alapi ugrós- és kanásztánc, a martonvásári Brunszvik-kastély épületegyüttese és angolkertje, az Alba Regia Táncegyüttes vagy a pákozdi Ingókövek .