Akik Istent dicsőítik dalaikkal – Gospel kórus Csákváron

A kórus alapítóját és vezetőjét, Palkóné Hufnágel Évát a gospel műfajáról is kérdeztem, előbb azonban kapjunk választ a csákváriak által feltett kérdésre: miért nem látni az utóbbi időben a kórust a településen?

– A kórus köszönöm, jól van, él, létezik, próbál és fellép. Ám Csákvárról nem kaptunk az utóbbi időben megkereséseket. Én magam meg nem vagyok egy kilincselő típus. Ha hívnak valahová, szívesen megyünk. A másik oka ennek pedig talán az, hogy ez a műfaj kevésbé beilleszthető a hagyományos magyar kulturális programokba, mint például a Magyar Kultúra Napja, vagy egy bornap – mondta el a kórusvezető, aki azt is elmagyarázta, hogy a gospel mint zenei műfaj, az evangéliumi tanítások és történetek érzelemtől átfűtött formában történő, előképzettség nélkül is érthető előadása a templomban.

A műfajt a rabszolgaként a 18-19. században Amerikába hurcolt feketék honosítottak meg, akik felvették a keresztény vallást. Mára nagyszínpadi műfajjá nőtte ki magát zenekari kísérettel, de a mondanivalója, a meghittsége, a hagyományos gyökerei megmaradtak: ma is minden dal Istent dicsőíti. Magyarországon még mindig kevéssé ismert, annak ellenére, hogy vannak jeles hazai képviselői, sőt Solymáron 17 éve minden évben megrendezik a nemzetközi Gospelt Fesztivált is.

Adódik a kérdés: ha Csákváron nem, akkor hol lép fel mostanában a kórus?

– Vannak visszatérő meghívásaink, szerepelünk szabadtéri rendezvényeken, esküvőkön, fesztiválokon. Igaz viszont, hogy az utóbbi években összezsugorodott a kórus. Míg évekkel ezelőtt 35 fővel és élő zenei kísérettel, saját zenészekkel léptünk fel, ma csak nyolcan vagyunk és zenészeink sincsenek. Ez most egy ilyen időszak – magyarázta Palkóné Hufnágel Éva, aki 11 évvel ezelőtt alapította a kórust, miután ráébredt, a gospel egy kifejezetten neki való stílus, ami megfelel a hangjának és az egyéniségének.

– A gospel hitvallásommá, az életemmé vált, amihez kell egy jó adag alázat és egy nagy adag elkötelezettség. A dalok mondandója sokat ad nekem és átsegít a nehéz helyzeteken. Talán attól is hiteles az előadás, hogy ezeket a dalokat midig a magamévá teszem. Ehhez kerestem aztán olyan társakat, akikkel szívesen vagyok együtt, maguk is hasonlóképpen pozitívan gondolkoznak és szeretik a gospelt. A kórusban énekelt többek között a kisebbik lányom, míg a nagyobbik zongorán kísért minket.

A jó előadáshoz nem csak az kell, hogy minden hang a helyén legyen és ritmikailag is egyben legyen a darab, de a dalok életérzését, a vidámságot, örömet, vagy a finomabb lírai hangulatot is ki kell tudni fejezni. A kórus amatőr szinten működik, a tagok munka mellett próbálnak és járnak fellépésekre. Korábban éveken át állandó fellépői voltak a már említett solymári gospel fesztiválnak, de Ausztriában volt alkalmuk Katie Kellynek, a híres zenészcsalád, a Kelly Family egyik tagjának is házi koncertet adniuk. Ugyanakkor rendszeres program volt korábban Csákváron a Gospel karácsony, amely az együttes jótékonysági tevékenységeinek sorába tartozott.

Merthogy jótékonykodnak is a tagok, de erről bővebben írni egy önálló történet lenne. Zárjuk itt most azzal, hogy a következő fellépésük május 13-án, a Pest megyei Áporkán lesz, ahol egy istentiszteleten énekel a Gyémánt Gospel Kórus.