Két éve alakult meg a csóri Értéktárbizottság

– Ne maradjanak csupán falun belül – mondta az értékekről Hári Gyula, a bizottság elnöke. A szakember tapasztalattal vágott bele a munkába, hiszen korábban – a Veszprémi Egyetem oktatójaként – a Kárpátalján és a Drávaszögben is részt vett határon túli értékek feltárásában.

A falubeli felméréseket követően tizenhat értékcsoportot alakítottak ki. A Sárréti Tájvédelmi Körzet, amelynek legnagyobb területe Csór határába esik és a Bakony délkeleti nyúlványai, amelyeket itt horognak neveznek mint természeti értékek kerültek lajst­romba.

– Ezeket a mély horogvölgyeket a turisták is nagyon kedvelik – mesélte az elnök.

A Csóri Csukások természetjárói a szervezői a Fehér-Vár-Palota nevű túra csóri szakaszának.

– Volt szovjet bunkerek vannak e területen Csór felől Bakonykúti irányában. Ezeket turisztikailag szeretnék hasznosítani a természetjárók – tudtuk meg Hári Gyulától. A „keményebb” helyekhez vonzódó turistáknak nyújthatnának különleges szállást e bunkerek. A honvédséggel kívánnak megegyezni a felújításról.

Talán még a tősgyökeres csóriak közül se mindenki tudta a bizottság felállása előtt, hogy milyen nagy példányszámban élnek a Sárréten hangyaboglárkák. A védett lepkefajról való, helyi értékbe vett ismeret Hári Tünde nevéhez fűződik.

Vagy ott van Horváth Kapus Sándor, a két világháború között aktív fényképész hagyatéka. A férfi komornyikként szolgált anno a Somssich-­kastélyban. Munkássága egy újra felfedezett helyi érték.

Ahogy lajstromba vették többek között a Káposztafesztivált, a karsztvizet, a még mindig hírneves Csóri Csuka csárdát, a csóri sportélet ékességét, a tekét, s a helyi régészeti lelőhelyeket is.

Jó példa a falu lakóinak elkötelezettségére a tavaly év végén létrehozott Nagymama konyhája kiállítás. A he­lyiek padlásairól előkerült ódon konyhai eszközökből színvonalas néprajzi kiállítás kerekedett.