Korom Ferenc: Honvédségünk fejlesztése történelmi jelentőségű

Korom Ferenc, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának parancsnoka interjút adott a Fejér Megyei Hírlapnak.

Vezérőrnagy úr, honnan érkezett Székesfehérvárra?

– A Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség csoportfőnöke voltam, s Budapestről kerültem Székesfehérvárra. A családunk szentesi, édesapám is katonaember volt. Hadnagyként avattak 1987-ben, a sajátos összevonás miatt 1300 tisztet avattak akkor a Kossuth Lajos téren. Több helyőrségben szolgáltam: Zalaegerszegen, Hódmezővásárhelyen, Tatán, Székesfehérváron, Debrecenben és Budapesten. Hatalmas megtiszteltetésnek tekintem kinevezésemet, úgy érzem, bizonyítani tudtam eddigi szolgálati helyeimen.

Koszovóban a NATO vezetésű KFOR-erők parancsnokhelyettesi beosztását töltötte be.

– Nyolc alkalommal láttam el külszolgálati feladatot 1997 és 2016 között Cipruson, Koszovóban, Irakban és Afganisztánban. Ezek közül a legjelentősebbnek valóban a KFOR-erők parancsnokhelyettesi beosztása mondható 2015–2016-ban. Rám gondoltak: huszon­nyolc nemzet 4500 katonájának irányításában vettem részt. Igazi kihívásként éltem meg, de egyben nagy felelősségként is.

Beiktatásán elhangzott: a parancsnokság kivívta a megye és a megyeszékhely szervezeteinek, polgárainak bizalmát, s eredményesen látja el feladatait.

– Bízom abban, hogy mindez így van. Ezt kívánjuk erősíteni munkánk során. Úgy érzem, szeretettel fogadtak, az együttműködést, a közös gondolkodást nagyon fontosnak ítélem a város, a megye és a parancsnokság között. A kötelező protokollon túl, tartalmas és gyümölcsöző megbeszélést folytattunk Cser-Palkovics Andrással, Fehérvár polgármesterével és úgyszintén Simon Lászlóval, a Fejér Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjával. Most már kezdem sejteni, mit is jelent mindaz, ami a várossal összefüggésben sokszor elhangzik: Székesfehérvár katonaváros!

A parancsnokságnak mi a fő feladata?

– Hazánk szuverenitása, területi és légtérintegritása védelméhez, valamint a szövetségi rendszerekben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges katonai képességek kialakításának és fenntartásának irányítása, továbbá a szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő egyéb katonai kötelezettségek teljesítése, a kollektív védelmi, békefenntartói és humanitárius feladatok végrehajtásának összhaderőnemi tervezése és vezetése. És akkor még nem szóltunk a hadműveleti-harcászati képességek összehangolt fejlesztéséről, a békeidőszak feladatairól, az ideiglenes katonai szervezetek működtetéséről.

Vezérőrnagy úr úgy nyilatkozott: vezetői munkáját három alapvető pillér mentén kívánja végezni. Melyek ezek?

– A legfontosabb, az első pillér a nemzeti érdekek képviselete itthon és külföldön egyaránt. A második a csapatmunka, mert csapatban kell az egyéni érdekek helyét megtalálni és érvényesíteni. A „Rambók”, a magányos harcosok kora lejárt. A harmadik pillér pedig a hit a munkában és annak eredményességében. Mindez nemcsak a hivatásomat tekintve, de az egész életemben is a hitvallásom, mintegy vezérelvem.

A honvédelmi és haderőfejlesztési program a Zrínyi 2026 nevet viseli.

– A Magyar Honvédség történelmi lehetőséget kapott a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programnak köszönhetően. A program 10. évének végére a honvédség egy létszámában is megnövekedett, önmagában bízó, jelentős haderővé válik Közép-Európában.

Család? Szabadidő?

– Szentendrén élünk. Feleségem, Éva az egészségügyben dolgozik, lányunk, Grácia szintén katona, főhadnagy. Családcentrikus vagyok, szeretteim körében érzem jól magam. Ha a munkám engedi, szeretek horgászni a barátaimmal, és otthon, a kertben is szívesen foglalatoskodom. Bár úgy tartja a mondás: a katonának huszonnégy órából áll a napja, és még ott van az éjszaka is…