A Föld körül kering a Nap, s akörül a többi bolygó

2018 a barokk éve Székesfehérváron. Nem csoda, hogy e kor tudósait vette elő a kalapból Nagy Rezső, az Óbudai Egyetem Alba Regia Karának főiskolai docense, a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló szakembere a Már a barokk korban kiderült, hogyan mozognak a bolygók című populáris, de tudományos igényű előadásán.

Nagy Rezső előbb, jóval a barokk elé nyúlva, Ptolemaioszt citálta. A második században aktív csillagász és matematikus nevéhez fűződik a geocentrikus világkép kidolgozása, amely szerint a Föld van a mindenség legközepén, körötte keringenek az égitestek: a Nap, a Hold és a csillagok.

Nagy Rezső hangsúlyozta, a régi korok tudósai nem buták voltak, ellenkezőleg. A rendelkezésre álló, de tökéletlen megfigyelések alapján jutottak téves megállapításokra.

Az időben nagyot lépve Kopernikusszal folytatta a docens. Az 1473–1543 között élt lengyel a Napot helyezte a világmindenség középpontjába. Hozzá köthető a heliocentrikus világkép kifundálása. A bolygók mozgását körkörösen képzelte el, nem ismerte fel azok ellipszist rajzoló haladási irányát.

S már el is értünk a barokk korához. A tizenhatodik század második felében élő II. Frigyes dán király szimpátiáját élvező Tycho de Brahe egy „kompromisszumos” modellt vázolt fel, amelynek lényege szerint a Föld körül kering a Nap és a Hold, s a fényt adó Napot járja körbe untalan a többi bolygó.

Nagy Rezső szerint egyébként krakéler ember volt Brahe. Párbajban lenyisszantották orra hegyét, de nem esett kétségbe, arannyal pótolta a hiányt.

Brahe számára Hven szigetén nyílt jó lehetőség a csillagok fürkészésére, uralkodói támogatásból létrehozta a ma már romos Uranienborgot.

– Az egyik legnagyobb észlelő csillagász volt Brahe – mondta róla Nagy Rezső. Látni kell, ő még távcső nélkül dolgozott!

A barokk idején élő és kutató Johannes Kepler már távcsővel ment neki a végtelennek. Habár a bolygók mozgásának vizsgálatakor alapfeltevésként körpályákat keresett, Brahe eredményeit is felhasználva rálelt az ellipszis irányú mozgásokra. Leírta: napközelben gyorsabban, naptávolban lassabban keringenek a bolygók.