A netes hiszékenység bajba sodorhat

Az elmúlt napokban többen megosztottak egy – nyilván megtévesztésnek szánt – bejegyzést, komolyan véve annak tartalmát. E szerint ha valakit pénzfelvétel közben rablótámadás ér, és fordítva írja be a PIN-kódját az ATM-be, akkor a bank automatikusan értesíti a rendőrséget, s az máris az illető segítségére indul. Ez persze nem igaz! Újra és újra érdemes hangsúlyozni, vigyázzunk a megosztott tartalmakkal, a közzétett adatokkal, képekkel, weblapokkal. Számos megtévesztés, visszaélés történhet.

Az előbb említett információ valóságtartalma minimum kétes, de azért rákérdeztünk a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságnál, létezik-e ilyen. Sipos Mónika szóvivő válaszából kiderült: a rendőrségre nem érkezik jelzés abban az esetben, ha fordított sorrendben adjuk meg PIN-kódunk karaktereit. Az ATM automatákhoz ezáltal rendőri segítség nem kérhető. Amennyiben szükséges, az ingyenesen hívható segélyhívó telefonszámok bármelyikén lehetséges a rendőrség értesítése.

A hatóság is azt javasolja, hogy az interneten terjedő információkat kezeljük fenntartással, és lehetőleg ellenőrizzük azok valóságtartalmát. Egy-egy hasonló jellegű, valótlan, adott esetben félrevezető információ közreadása alapvetően nem merít ki jogsértést, azonban bizonytalanság esetén akár a rendőrséghez is lehet fordulni – tudatta a szóvivő.

A rendőrség arra is felhívta a figyelmet: az adathalászok legtöbbször hamisított weboldalon keresztül próbálnak személyes és pénzügyi adatokhoz (tipikusan felhasználónév, jelszó, bankkártyaadatok) jutni. Az adathalász-üzenet például arról ismerhető föl: a küldő e-mail címe megtévesztésig hasonlít egy megbízható cég hivatalos e-mail címére; a cég hivatalos e-mail címe helyett privát e-mail címről érkezik; olyan szolgáltató nevében küldték ki, amellyel nem állunk kapcsolatban; a levélben használt megszólítás általános, nem szerepel benne a címzett neve; bár az üzenetben megadott link látszólag hasonlít az eredeti oldal címére, a kattintás után a címsorban teljesen más jelenik meg; s gyanús még a magyartalan, helyesírási hibákkal teli szöveg is.

Az áloldalak kinézetükben, szerkezetükben sokszor nagyon hasonlítanak az eredeti weboldalhoz. Vannak azonban egyértelmű leleplező jelek. Ilyenek például: a böngésző címsorában nem a cég hivatalos honlapjának hivatkozása szerepel, vagy az URL-címben https helyett http szerepel, tehát az oldal nem rendelkezik tanúsítvánnyal, és a felhasználó számítógépe, valamint az oldal közötti kommunikáció sem titkosított. Tipikusan adathalászatra utaló üzenetek: „Frissítse jelszavát az alábbi linken!”; „Lépjen be a fiókjába, ellenkező esetben 24 órán belül törlődik!”; „A mellékelt számla befizetéséhez az alábbi linken adja meg a bankkártyaadatait!”

Fontos még azt is hangsúlyozni, hogy a pénzintézetek, bankok nem kérnek e-mailben bankkártyaadatokat, más cégeknek ne adjuk meg azokat! További tanácsok olvashatók a rendőrség honlapján.