Mátyás igazi portréja: művelt, nagyformátumú egyéniség és reálpolitikus, erőszakos módszerekkel

A katonai hagyományokat méltó módon ápoló és kutató I. András Király Lovagrend tagjai adták az emlékünnep díszőrségét, stílszerűen korhű viseletben és fegyverzetben. A rendezvényre figyelemfelhívó plakát is készült: előterében Mátyás méltóságot, erőt és büszkeséget sugalló kolozsvári lovas szobra, háttérben a visegrádi fellegvár romjaival. A plakát grafikája a rom felett átrepülő madarakkal, s a király páncélos, babérkoszorús alakjával mintha kettős jelentést árnyalna.

Visegrádról érkezett az emlékév nyitórendezvényének előadója, Gróf Péter, a Mátyás Király Múzeum régész-főmuzeológusa.

A középkor és más korszakok kutatója előzetesen nyilatkozott lapunknak a Mátyás származása és uralkodói pályája című előadásáról, mintegy felvázolva, milyen valódi portréja alakult ki a királyról régészeti, tudományos munkája során.

– A személyes kötődésemben meghatározó az a tény, hogy több évtizede Visegrádon élek és dolgozom. Naponta járok a királyi palotába, amely jórészt Mátyás emlékezetét idézi fel. Visegrádi szemmel számos érdekes kérdés vethető fel – kezdte az előadó.

– Igazából a királyi palota Nagy Lajos és Zsigmond korában épült ki európai szintű uralkodói rezidenciává, Mátyás valójában „csak” díszítette, kutakkal, szobrászati elemekkel látta el az épületet. A közvéleményben a palota mégis Mátyáshoz kötődik – mondta a Fejér Megyei Hírlapnak a szakember. Gróf Péter arra is választ adott, hogy mi a magyarázata Hunyadi Mátyás előtérbe kerülésének mai értékrendünkben.

Elismerve emberi értékeit, jelentős uralkodói szerepét, minden „trónfosztási” szándék nélkül összegezte, hogy miként emelkedhetett a legendás király a többiek fölé a magyar koronás fők történelmi panteonjában:

– Egyik oka ennek az 1990 előtti, főleg az 50-es években divatozó, sajátságos Mátyás kultusz, ami együtt járt az Anjou királyok, de főleg Zsigmond háttérbe szorításával. Ez nem Mátyás jelentőségét kisebbíti. Gondolom, nemcsak számomra megragadó a Hunyadi család igen gyors felemelkedése. Mátyást másodszülöttként nem „vezérszerepre” szánták, de a 15 éves, félig gyermek Mátyás néhány hónap alatt felnőtté, igazi uralkodóvá vált. A másik ok, hogy Mátyás egy igen művelt, sokoldalú, nagyformátumú egyéniség, mai szemmel is modern uralkodó volt, kiváló diplomata, politikus, hadvezér, mecénás.

Céljának elérése érdekében sok módszert ötvözött igen ügyesen, nagyon jól értett a látványos teátrális jelenetek megszervezéséhez, a pápával való diplomáciai levelezésében a kérést, zsarolást ügyesen váltogatta.

Reálpolitikus volt, tudta, hogy az ország ereje kevés a török kiszorításához, ezért akart nagyobb, erősebb államot, szövetséget létrehozni.

Mint távolabbra látó zseniális uralkodó, ha kellett, erőszakos módszerekkel is érvényt szerzett akaratának, tehát a Mátyás-kultusz  halála után született meg, életében nem annyira szerették.

KÓDEXEK ÉS KATONÁK

Hunyadi Mátyás nevét leggyakrabban a corvinákkal és a Fekete Sereggel asszociáljuk. Korának legjelentősebb könyvtára több mint 2500 kézzel írott, festett, bőrkötéses kódexet őrzött. „A Bibliotheca Corviniana öt évszázad óta a magyar humanista könyvkultúra világszerte ismert jelképe” – írja róla Soltész Zoltánné a Mátyás-Graduale című kötetben (Magyar Helikon/Corvina, 1980). A corvinák jelentős része a király halála után fokozatosan megsemmisült, illetve külföldre került. Ma 216 corvina ismert európai és amerikai gyűjteményekben. Magyarországon 53 mű található. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár 39 kötet tulajdonosa, a különböző olasz könyvtárakban 49 darab található, a többi francia (7), német (8), angol, török és amerikai tulajdonban van. A Fekete Sereg elnevezés csak 1490 után, Mátyás halálát követően terjedt el. A király haderejének jól szervezett magvát hívták így, amely soknemzetiségű, harcokban edződött zsoldosokból állt. Csehek, lengyelek, németek, svájciak és magyarok egyaránt szolgáltak a soraiban. Eredményesen küzdöttek az osztrák, cseh, lengyel, török csapatok ellen, s nemcsak megvédték az országot, hanem hódításokkal is gyarapították Mátyás birodalmát. Katonai erejüket nemcsak a hadszíntéren, hanem a királyi adók behajtására is felhasználták.