Fejér megyei kórház: A tartozásoktól a fejlődésig

Nagy utat kellett bejárnia a székesfehérvári Szent György kórháznak ahhoz, hogy eljusson mai állapotába és a 21. század kihívásainak megfelelve folytassa fejlődését a 2020-ra kijelölt célok eléréséig. Történet az eladás rémétől és az adósságoktól az építkezésig.

S. Töttő Rita, Nagy Zoltán Péter

Az új mûtõblokk átadása nagy lépés volt a kórház életében Fotó: FMH-archív

Az idén januárban 117 éves kórház már létrejöttekor, azaz 1901-ben a Szent György nevet kapta, utalva arra az önfeláldozó cselekedetre, amelynek során Kégl György megyei földbirtokos nagy adományt biztosított az intézmény megépítéséhez. Az intézmény fejlesztése az elmúlt harminc évben kezdődött meg igazán, az elmúlt nyolc évben pedig mint Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, már az ország szakmai-tudományos térképére is felkerült. A magas szakmai felkészültséggel rendelkező gyógyító gárda mellett köszönhető ez annak a sok milliárd forintnak, amely az intézményhez érkezett azért, hogy a betegek és a szakmai közeg is érzékelje azt: a törekvés a 21. századi igényeknek és technikának való megfelelés. A cél egyre közelebb van.

Csernavölgyi István főigazgató: 2020 a célidőpont Fotó: PT

Jelentős javulás

- A megyei kórház szempontjából kiemelt területen, az aktív fekvőbeteg ellátás területén az utóbbi években jelentősen javult a helyzet – világít rá az elmúlt évek történéseire Csernavölgyi István, a kórház főigazgatója. A 2010-ben a kórház élére került vezető az elmúlt hét évre koncentrálva nyilatkozott. A változások, melyeket a betegek és az itt dolgozó orvosok tapasztalhattak ebben az időszakban, a következőket mutatják: az aktív ellátás teljesítménye az elmúlt években 15 százalékkal emelkedett, a kiemelt szakmákban a betegellátás területén mind minőségi, mind mennyiségi előrelépés történt. A rekonstrukció keretében kibővített ágyszámú intenzív ellátás teljesítménye több mint 50 százalékkal bővült. 17 százalékkal emelkedett a sebészeti, 29 százalékkal az ortopédiai, 40 százalékkal a hemodinamikai teljesítmény. S hogy ez a betegek ellátásában pontosan mit is jelent?

- A kardiológiai ellátás teljes átszervezésével kórházunkban mára egy országos viszonylatban is nagy hemodinamikai centrum látja el a betegeket. Korábban kevés szívkatéteres vizsgálat történt, mára elmondhatjuk, hogy évente 3 ezret végzünk, amellyel betegéleteket mentünk meg. Ma már a legkisebb végtagi, nyaki és agyi erek tekintetében is rendelkezésre áll katéteres technika, hiszen országos stroke centrumként is működünk. A kezdetekkor jóval kevesebb ággyal működött az intenzív osztály, ma pedig vadonatúj osztályon 41 ágyon, sokkal több beteget tudunk ellátni – emel ki néhány lényeges változást a főigazgató. Fontos kiemelni, hogy a kórház Oktató és Gyakorló Kórházi címmel rendelkező intézményként graduális és posztgraduális képzések akkreditált képzőhelye. Csernavölgyi István az elmúlt évek eredményeinek tartja még többek közt a várólisták csökkenését, a diagnosztikai lehetőségek bővülését, vagy éppen a kényszerű betegelvándorlás kiváltó okainak felszámolását is.

Az új műtőblokk átadása nagy lépés volt a Fejér megyei kórház életében Fotó: FMH-archív

- Mindeközben rehabilitációs tevékenységünket is fejlesztettük: a részben megújult pszichiátria is elismerten emelt szintű ellátást nyújt,

a kardiológiai tevékenység komplexitását a Móron elindított kardiológiai rehabilitációs osztály biztosítja – tudjuk meg.

KIMARADT VOLNA A MEGYEI KÓRHÁZ?
Nagy port kavart 2006-ban a súlyponti kórházak kialakításának terve, amelyet az akkori Országgyűlés 2007 első felében meg is valósított.
Az elképzelés az volt, hogy a páciens, betegsége súlyosságától függően különböző szintű egészségügyi intézményekben kaphat ellátást: súlyponti kórházban, területi kórházban, területi rendelőintézetben vagy a háziorvosnál. Az első tervezetekben a Fejér megyei kórház kimaradt a súlyponti kórházak listájáról, amely a betegszám csökkenésével járhatott volna.
A későbbiekben azonban – a fejlesztéseknek is köszönhetően – mára már a kórház kiemelt intézménnyé vált és képes a legsúlyosabb esetek ellátására is.

„Sürgős” változások

A 2010-ig fennálló helyzet a sürgősségi osztályon komoly fejlesztéseket kívánt meg. Mára sikerült oda eljutni, hogy noha az osztályon töltött idő valóban több óra is lehet, ám ez alatt az idő alatt olyan vizsgálatokra kerül sor, mint máshol hónapok alatt: vérvétel, EKG, röntgen, CT, MR, szakmai konzílium, minden megtörténik ezidő alatt. A páciens komplett kivizsgálás után hagyja el a kórházat. Ez óriási változás – világít rá a főigazgató kiemelve: beteget vizsgálat nélkül biztosan nem küldenek el. Ez a szemléletváltás annak a szakmaiságnak és nemzetközi hírű gyógyító csapatnak köszönhető, amely az elmúlt években a kórházban kialakult.

2006 – AZ ELADÁS ÉVE
2006 júniusában a szocialista vezetésű megyei közgyűlés a racionalizálás kulcsszavával el akarta adni a kórházat, amit 22 igennel meg is szavaztak. A fideszesek a kiírt pályázatot megtámadták, és rendkívüli közgyűlést hívattak össze, amin a szocialista képviselők nem jelentek meg, így az határozatképtelen volt. A következő rendes közgyűlésen, szeptember 28-án kénytelen volt tárgyalni a testület a Fidesz ellenjavaslatát, amit néhány baloldali átszavazó miatt 19 igen szavazattal 14 ellenében elfogadott a közgyűlés, és így nem adták magánkézbe a kórházat. Ennek büntetése az lett a szocialista kormány részéről, hogy megvonták a támogatásokat, és nem lehetett súlyponti kórház a Fejér megyei.

A vidék is fontos

Állapotukból és feladataikból adódóan az is fontos volt, hogy a megyei kórház vidéki telephelyeit is fejlesszék. Enyingen új szakrendelő épült, Sárbogárdon zöldmezős beruházás keretében sikerült fejleszteni a rendelőintézetet, Móron pedig a kórházat korszerűsítették több projekt keretében – ezek mind olyan fejlesztések, amelyekkel a lakosságközeli ellátást igyekeztek megteremteni.

Tavaly megújult a kórház hemodinamikai részlege is Fotó: FMH_archív

A jelen lehetőségei

2010 elején, a kórház csődközeli gazdasági helyzetét jól mutatta a sok milliárd forintos tartozásállomány. Mára, azaz egészen pontosan 2017 év végére a lejárt tartozásokat sikerült felszámolni az intézményben. Az így felszabadult összeg helyére is rámutat a főigazgató:

- Ez azért jó hír, mert az összeg, ami ennek köszönhetően megmarad, fejlesztésre, gyógyításra, fizetésre fordítható.

A jövő közel van

A pulmonológia, amely országos centrumként működik a kórházban, további fejlesztésre szorul, ahogy a bőrgyógyászat és az infektológia is. Ezek átalakítása már az új fejlesztési projektben valósulhat meg. A Modern Városok Program keretében ugyanis új belgyógyászati típusú tömb építését tervezik, mely közvetlen kapcsolattal bír a sürgősségi fogadóhellyel, diagnosztikával, intenzív osztállyal és a műtőkkel. A tervek szerint ebben az épületben kapnak helyet azok az osztályok, amelyek magas mortalitású és morbiditású betegségekkel foglalkoznak, és eddig korszerűtlen infrastruktúrában helyezkedtek el. De a kórház körüli parkolók számát is sok száz hellyel növelik a projekt keretein belül. Több mint 10 milliárd forintból valósulhat majd meg ez az álom, amelyre bátran mondhatjuk már, hogy mind infrastruktúrában, mind műszerparkban a 21. századi igényeknek felel meg.

LÉPÉSEK, SZÁMOK

Az új vezetés egyik első, több mint 674 millió forintos beruházása során megvalósult a pszichiátriai rehabilitációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlősége.

Több mint 558 millió forint értékben az energiatakarékosság jegyében újították meg két fontos épület hőtechnikáját.

Szinén nagy léptékű, több mint 544 millió forintos költség volt két olyan egészségügyi eszköz beszerzése, amellyel modernizálhatták a betegellátást s emellett energia-megtakarítást is elértek.

Napelemes kiserőmű is került a kórházra, 185 millió forint értékben, amely a villamos energia fogyasztás egy részét hivatott fedezni.

Képzési programokra, a hiányzó szakdolgozói és szakorvosi kapacitás pótlására, dohányzásról való leszokást támogató pontok kialakítására, képzési programokra együttvéve több mint 205 millió forintot költhettek.

Jelentős fordulópont volt a sürgősségi fejlesztése, amelyre 594 millió forintos támogatást nyert a kórház.

Ugyanígy várt és fontos fejlesztés volt a koraszülött és intenzív ellátásra szoruló újszülött csecsemők életesélyeinek növelését célzó projekt, amelyre több mint 226 millió forint került.

Ahhoz, hogy racionálisabban, modern eszközök segítségével irányíthassák a kórházban a betegek útját az intézményen belül, tömbösítésre, a szakmai színvonal emelésére, infrastruktúra-fejlesztést támogató eszközök beszerzésére volt szükség: erre több mint 8 milliárd 315 millió forint támogatás jutott.

Továbbá több mint 1 milliárd forintos támogatás segítségével fejlesztették tovább a kórház infrastruktúráját – összességében tehát több mint 12 milliárd 423 millió forint segítette a Fejér megyei kórház fejlesztését.