A kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek Fehérváron is

Az Országgyűlés által kijelölt február 25-ei dátumhoz Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárának 1947-es letartóztatása és ‒ jogtalan ‒ Szovjetunióba hurcolása kapcsolódik. Ez volt ugyanis az első lépése a kommunista egypárti diktatúra kiépítésének, valamint a demokrácia és a szabadságjogok felszámolásának. A kommunizmus súlyát jól mutatja, hogy szerte a világon 100 millió áldozatát jegyzik az ideológiának: gyakoriak voltak a börtönbe zárások, vallatások, megkínzások, megbélyegzések, üldözések, de az éhínség is pusztított. Voltak, akiket kényszermunkatáborokba küldtek, másokat kivégeztek.

Az emléknapon a szörnyű szenvedéstörténeteket megidézve tartottak megemlékezést diákok, tanárok, városvezetők, hivatali és egyházi képviselők, valamint civilek.

Az Ötvenhatosok terére szervezett megemlékezést a díszőrök bevonulása és a Himnusz eléneklése nyitotta. A kor borzalmait először a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai elevenítették fel: naplórészletek, történelmi áttekintések, idézetek, versek és szívszorító énekek, zenék idézték fel a kommunizmus világát és mutatták be a diktatúra magyarországi kiépülését. Magyarország minden családja érintett valamilyen módon a kérdésben‒ kezdte beszédét ezt követően Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, aki visszaemlékezésében felidézte az orosz katonák kegyetlenkedéseit és az egykori nyilasok felkarolását is.

‒Bármennyire fájó és riasztó lehet felidézni az átélt vagy csak hallomásból ismert szenvedéstörténeteket, mégis muszáj megtenni. Az a feladatunk, hogy az igazságnak minél több részletét megismerjük és a közbeszéd témájává tegyük, hogy ne merüljön el nyomtalanul a diktatúra tapasztalata. Az emberi történeteken keresztül meg kell értetnünk a fiatalabb nemzedékkel, hogy azok, akik népboldogítónak vallják magukat és a keresztény erkölcsi alapokat elvetik, elavultnak bélyegzik a hazafiasságot, a családok összetartozását és az ember méltóságát, azoktól óvakodni kell ‒ hangsúlyozta a megyei közgyűlés elnöke.

Molnár Krisztián beszédében kitért az 1956-os forradalom és szabadságharcra, a város Európa kulturális fővárosa címért benyújtott pályázatának bírálatára, valamint az április 8-ai választásra is, kiemelve: ezen a napon az ország jövőjéért felelősséget vállaló magyar ember nem maradhat otthon.

A megemlékezés végén a résztvevők koszorúkat helyeztek el az Ötvenhatosok terén található emlékműnél. Elsőként Cser-Palkovics András polgármester, Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Simon László, a Fejér Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Spányi Antal megyés püspök, Törő Gábor országgyűlési képviselő és Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, honvédelmi miniszterhelyettes hajtott fejet a dombormű előtt. Koszorút helyeztek el a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, a Székesfehérvári Rendőrkapitányság, a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, az egyházak, a pártok, a hagyományőrző civil szervezetek, a Történelmi Vitézi Rend, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége, a Székesfehérvári Tankerületi Központ, valamint a székesfehérvári felsőoktatási intézmények, így a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusa, a Kodolányi János Főiskola és az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszak Karának vezetői, képviselői is. A koszorúzást követően a megemlékezők egy-egy szál fehér virággal rótták le kegyeletüket, majd közösen elénekelték a Szózatot.