Amerikai házasságlevél is van Simek István csernyei gyűjtőnél

Tősgyökeres csernyei, szlovák felmenőkkel. Meddig tudja visszavezetni a családfát?

- A család ősei a község, a török hódoltságot követő, 1724-ben kezdődő újratelepítésekor érkeztek ide a Felvidékről. A szlovák és nem szlovák ajkú telepesek valamennyien evangélikusok voltak. Az első írásos emlék a családomról egy ház adásvételi szerződése 1842-ből. Ezt az ingatlant egyébként máig Simek leszármazottak lakják.

- Miért és mikor kezdett el Csernye történetének kutatásával foglalkozni?

- Gyerekkoromban sokat dolgoztunk kint a határban, ahol munka közben gyakran esett szó múltbéli dolgokról is. Az 1990-es években a helyi televízió mindeneseként aztán megörökítettem a hagyományos paraszti munkákat. Sikerült filmre vennem például a toll- vagy a kukoricafosztást is. 2011-ben hoztam létre a falu híres szülöttéről, a néprajzkutató Hegyi Imréről elnevezett emlékparkot. Igen sokan támogattak ebben, és ez a támogatás erőt, biztatást adott a folytatáshoz.

Az emlékpark létrehozásánál kitől kapta a legtöbb segítséget?

- A kérdésre válaszolva Lukács László, a jeles néprajzkutató, illetve Cseplák György, a csernyei születésű lokálpatrióta nevét kell feltétlenül megemlítenem.

Melyek azok a csernyei témák, történések, melyek kutatásai során leginkább érdeklik?

- Minden érdekel, ami összefügg a község múltjával. Számos relikviával rendelkezem. Az 1880-as évekből például a birtokomban van az a helyi gazdákról készült címlista, amely boradó beszedéséhez készült. Ugyancsak ebből az időből a csernyei elöljáróság és az alispán levelezése. Számomra mind közül a legbecsesebb azonban a nagyszüleim házasságlevele, amelyet 1906-ban New York evangélikus templomában állítottak ki.

Nem gondolt arra, hogy könyvben is összefoglalja mindazt, amit kikutatott? Például a falu újratelepítésének históriáját, vagy a csernyei leventék kálváriáját?

- A legsürgetőbbnek az értékmentést tartom. A még meglevő tárgyak, dokumentumok összegyűjtését, dokumentálását. Ebben nagy segítséget kapok a Kadlecsik házaspártól. Időközben aztán arra is rá kellett jönnöm, hogy adott téma kutatását soha nem lehet befejezni, lezárni.

Mennyire tudja megosztani kutatása eredményeit? Miként próbálja közkinccsé tenni azt az értékes tárgyi anyagot, amellyel rendelkezik?

- Nemcsak Csernyén, de Móron és Zircen is tartottam már előadást. A Hegyi Imre emlékparkban rendszeresen tartunk ünnepségeket, megemlékezéseket, ahová a környező településekről is érkeznek érdeklődők. S hálás vagyok a hírlapnak, amiért többször tudósított ezekről az eseményekről, rendezvényekről. Ezen túl azonban jó lenne egy helyismereti szakkört is indítani a helyi iskolában.

Mi foglalkoztatja manapság leginkább? Az elfeledett légió – a második világháborúban a község határában eltűnt német század – sorsa, avagy más is?

- Mindenre nyitott vagyok, ami érdekes lehet a község múltjának a minél alaposabb feltárása szempontjából. Mostanában a Tündérkert nevű hely szép és tragikus sorsa izgat a leginkább. Addig azonban – amíg az ezzel kapcsolatos kutatás nem jut nyugvópontra – nem mondhatok többet...