Székesfehérvár anno és most

A Szent István tér 1933-as és mai, 2017-es fotóját láthatják megközelítőleg ugyanabból a szögből.

Nagy Zoltán Péter

Az egykori Megyeház tér, ami ma Szent István tér még elrendezésében sem változott. Az első szent király szobrán kívül a karmelita rendház gyarapodott egy emelettel, illetve felújították a megyeházát és a megyei levéltárat. Utóbbi falait a nagytömegű iratmennyiség feszítette szét a felújítás előtt

Fotó: Szemán György 1933

A téren már 1933-ban ott volt a klasszicista megyeháza, amit Pollack Mihály átdolgozott tervei alapján húztak fel 1812-re. Az építőelemeket – mint Székesfehérváron oly sok épületnél – a középkori vár köveiből szedték össze. Siklósi Gyula (1949-2017) régész-professzor említi sok írásában, hogy a török után érkező osztrák bontotta le a legtöbb középkori épületünket. Ez így történt a megyeházával is, amit a középkori vár déli bástyájának köveiből emeltek. E téren található a megyei levéltár is, és középen mindkét képet a karmeliták rendháza és temploma zárja. A nagy különbség a 84 év mellett az, hogy a 2017-ben készült képen a fenyőfa takarásában ott áll Szent István bronzszobra, amit 1936-ban Sidló Ferenc tervezett, kinek korai halála miatt Sághy Horváth István bronzöntő öntötte Kőbányán a másfélszeres életnagyságú szobrot. Szent István szobrát 1938-ban, a király ünnepi évében avatták fel, de akkor nem is az avatás, hanem az érkezés keltett nagy visszhangot. A Budai úton húzták be a csillogó bronzszobrot egy hatalmas nyári vihar után, naplementekor. A viharfelhők még feketéllettek északon, de a szobrot nyugatról a vöröslő Nap világította. Akik látták, azt tartották, Isten hozza Szent István királyt!