Sok esetben a bosszú eszköze az elmulasztott gyermektartás

A szülők válása esetén a felügyeleti jog rendezése válik gócponttá.

Létezik a váltott és a közös szülői gondoskodás intézménye is. Előbbiben a bíróság osztja be, mikor hol van a gyermek. A közös szülői gondoskodás feltétele, hogy a szülők között jó, beszélő viszony legyen, tudjanak egymással egyeztetni.

- Sajnos a bírói gyakorlat azon a talajon van, hogy ha nincs jó kapcsolat a szülők között, akkor a közös szülői gondoskodást aligha rendelik el, s a váltott gondoskodás esetén is nagyon körültekintőek. Általában csak akkor döntenek mellette, ha ugyanazon a településen élnek a szülők – mondta el lapunknak Sziklainé Kiss Erzsébet ügyvéd, aki már hosszú évek óta tart Székesfehérváron ingyenes jogi tanácsadást család- és gyermekvédelmi témakörökben.

Gyerektartás, de mennyi?

A gyermektartás mértékét a hatályos polgári törvénykönyv alapvetően a gyermek indokolt szükségleteihez igazítja. A gyermek indokolt szükséglete nem merül ki a napi étkezési költségben és a ruházkodásban.

- A Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem egy szűkös tartást kell hogy kapjon a gyerek, hanem a szabadidejének tartalmas és hasznos eltöltését is közösen kell finanszírozniuk a szülőknek – tájékoztatott a jogász.

Másodlagos szempont a szülők jövedelmi viszonya, s csak harmadlagos az, hogy a gyermeknek van-e saját jövedelme, például öröksége.

- A tartásdíj mértéke a különélő szülő jövedelmének 15-től 25 százalékáig terjedhet. Gyermekenként. Havonta – tette még hozzá az ügyvéd.

A bíróság a számolásnál az előző év 12 havi átlagkeresetét veszi alapul. Jelentékeny probléma, hogy vannak, akik csak a papírforma szerint keresnek minimálbért, a munkáltató mellécsúsztatja a ráadást. Ez a tartásdíj kiszámításánál is elvész.

- A szülő különélő kiskorú gyermekét a saját rovására is köteles tartani – tette hozzá a szakember, aki szerint a tartásdíj fizetési kötelezettségének elmulasztása kiskorú veszélyeztetésének számít, ahogy az is, ha a gyermekét nevelő szülő nem készíti fel a gyermeket a kapcsolattartásra, vagyis lebeszéli arról, hogy elmenjen a másik szülőhöz.

- Sajnos a tartásdíj nem fizetése sok esetben a bosszú eszköze. Azt nem értik meg ilyenkor a szülők, hogy nem a másik szülővel, hanem a gyermekükkel szúrnak ki – vélekedett az ügyvéd.

Bizonyítható az erőszak?

Családon belüli erőszak kapcsán is rendre kikérik Sziklainé véleményét.

- Ezek zárt körben történnek, sok esetben nincsenek tanúk, s a hangfelvétel birtoklása bűncselekmény, ha a jogosult nem járul hozzá... – mondta az ügyvéd. Viszont legalább bizonyító erejű, tudtuk meg. A jogász szerint szükséges látleletet készíttetni, s tanúkat keresni.

- 12 éves kor, amikor az ítélőképességének már olyan birtokában van a gyermek, hogy az ő tanúvallomását is érdemben figyelembe veszi a bíróság – fűzte még hozzá.

Jójárt Gábor őrnagy, a városi rendőrség bűnmegelőzés alosztályvezetője elmondta, hogy leggyakrabban az élettársak, házastársak közötti feszültségekből adódó családon belüli erőszak miatt kell intézkedniük: – Lelki terrorral kezdődik, veszekedéssel, kiabálással folytatódik, s előfordul bántalmazás is. Nyilván oda-vissza, de azért gyakoribb, amikor a férfi bántalmazza a nőt. Ha van gyerek, ő is szenvedő alanya lehet ennek. Ha indokolt, a rendőrség megteszi a szükséges intézkedéseket, és jelzéssel él a családsegítő szolgálat felé – fejtette ki a rendőr, aki úgy látja, hogy az alkohol, az anyagi problémák is okozhatnak konfliktust, ahogy a se veled, se nélküled történetek is torkollhatnak erőszakba.

- Ha valaki sértetté válik, vetessen fel látleletet. Készíthet fényképeket is, de ezt mi is megtesszük. Célszerű tanúkat is megnevezni – reagált a fentiekre Jójárt Gábor.

Megkérdeztük: mit gondol, tényleg bűncselekmény rögzíteni egy verekedés hangjait?

- A célzatot kell figyelembe venni. Ha valaki jogosulatlanul akar megismerni dolgokat a hangfelvétel készítésével, az lehet bűncselekmény, de ha egy sértett bizonyítani akarja, hogy őt bántalmazza, zaklatja valaki, az esetben, én úgy gondolom, nem beszélhetünk büntetőjogi kategóriáról. A rendőrség nem fog emiatt a sértett ellen eljárást indítani.

NAGYSZÜLŐI JOG

Talán sokan nem is tudják, hogy nemcsak a különélő szülő, de a nagyszülők is kérhetik az unokájukkal való kapcsolattartás lehetőségét. A gyermeknek is alapvető joga, hogy kapcsolatot tarthasson nemcsak a szüleivel, de a nagyszüleivel is.

Sziklainé Kiss Erzsébet hangsúlyozta, válás után a szülők között elég komoly érzelmi konfliktus alakul ki, amely azért bizonyos idő után oldódik, csillapul. Mindenesetre rövid távon igen valószínű, hogy annak a szülőnek, akivel a válás után él a gyermek, megromlik a kapcsolata a korábbi anyósával, apósával.

- Belátásra van szükség, hiszen a gyermekkel élő szülőnek is joga van havi két hétvégére a gyermekével – mondta az ügyvéd. – Úgy is megoldható a helyzet, hogy hét közepén, esetleg napközi helyett, például egy szerda délután van az unoka a nagyszülőkkel.

Megoldás lehet az is, ha a nagyszülők a saját gyermekükkel egyeztetnek, s az ő idejének rovására töltenek el időt az unokával.