Bírságolási kisokos: a közúti igazoltatás kérdéses helyzetei

Összeállításunkban több szituációt is latba veszünk. Tudja például, hogy szabályosan jár-e el akkor, ha a gyalogos-átkelőhelynél, miután a gyalogos lemond az elsőbbségéről, áthajt előtte? Vagy ezért büntetés jár? Amennyiben egy közúti igazoltatásnál kiderül, hogy lejárt a jármű műszaki érvényességi ideje, le kell szedetni az érintett gépkocsi rendszámát? Milyen esetekben nem használhatjuk tovább a járművet? A gyorshajtásnál előfordulhat, hogy a traffipax (hibásan) nagyobb sebességet mér be? A válaszadásban Sipos Mónika rendőr főhadnagy, rendőrségi szóvivő segített lapunknak.

Levett rendszámtábla

Tegyük fel, hogy lejárt az autónk műszaki érvényességi ideje. Azt most figyelmen kívül hagyjuk, hogy erről a sofőr az utazás megkezdése előtt tudott-e vagy sem, a lényeg: a helyszíni közúti igazoltatásnál kiderül a szabálytalanság. Mint ahogy Sipos Mónika rendőr főhadnagy, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálati munkatársának a válaszából kiderül: szerencsénk van, hiszen a műszaki érvényesség lejárata esetén a rendőrök nem veszik le az érintett gépjármű rendszámtábláját. A hatósági jelzés elvételére abban az esetben kerül sor, ha a gépkocsit valamilyen okból már kitiltották a forgalomból.

Ha a rendőrök – más okból kifolyólag – leveszik egy gépkocsi forgalmi rendszámát, a járművel csak telephelyig lehet közlekedni. Amennyiben egy jármű a biztonságos közlekedésre nem alkalmas, a rendőrök megtilthatják a további használatát. Ilyen esetben az autó a helyszínről csak trailerrel szállítható el, még a telephelyig sem közlekedhetnek azzal – válaszolja megkeresésünkre a rendőrségi szóvivő.

„Kétféle” gyorshajtás

Aki a megengedett 90 kilométer per óra helyett 106 kilométer per órás sebességgel közlekedik, és így bemérik, az nagy valószínűséggel számíthat a büntetésre. Az azonban nem mindegy, milyen a büntetési „eljárás”. Ha a bemérést követően postán érkezik a csekk, az harmincezer forintról szól majd, ellenben a helyszíni bírsággal, amely 5 ezer forinttól egészen 50 ezer forintig terjedhet.

- Az említett esetek két különböző jogszabály hatálya alá tartoznak – tisztázza a helyzetet Sipos Mónika. – Az egyik esetben, amikor valaki 90 helyett 106 kilométer per órával közlekedik – a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény huszadik és huszonegyedik paragrafusára tekintettel -, közigazgatási bírság kiszabása indokolt. A példában szereplő sebességtúllépés esetén ez fix összeg, mérlegelésre egyáltalán nincs lehetőség. Ha a rendőr a fenti törvényben előírt sebességtúllépés miatt állít meg egy járművezetőt, akkor a jogsértés miatt a törvényben előírt összeget kell kiszabnia – mondja.

A másik esetben

A helyszíni bírság esetében a rendőrök azokat a sebességtúllépéseket szankcionálják, amelyek még a közigazgatási bírsággal sújtandó sebességhatár alá esnek. (Ezek a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény hatálya alá tartoznak.) Ebben az esetben az intézkedő rendőr mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy a kiszabható 5 ezer és 50 ezer forint között mekkora összegű büntetést szab ki. Amennyiben nem áll fenn olyan kiemelt veszélyt jelentő körülmény, amely a magasabb összegű bírság kiszabását indokolttá tenné, a büntetés a 30 ezer forintot, azaz a fix bírsággal megegyező összeget nem éri el – derül ki a válaszból. Innen tudjuk azt is: előírás, meghatározott büntetési sáv nincs, az intézkedő rendőr dönt az összegről. Ha a járművezető a kiszabott összeget nem fogadja el, abban az esetben a jogsértés miatt szabálysértési feljelentés készül, a továbbiakban pedig a hatóság szabálysértési eljárást folytat le.

Technikai malőr

A gyorshajtáskor készített fotók bizonyító erejűek. Előfordulhat olyan helyzet, hogy meghibásodik a traffipax, és tévesen büntetnek meg bennünket?

- A sebességmérő készülékek hitelesített eszközök, meghatározott időközönként ellenőrzésen esnek át, ezért nem fordulhat elő, hogy a ténylegesnél nagyobb sebességet állapítsanak meg. A jelenlegi berendezések egyébként emberi beavatkozás nélkül végzik a méréseket – válaszolja a rendőr főhadnagy.

Elsőbbségadás! Kötelező?

A mindennapokban – a tapasztalatok alapján – néha-néha előfordul, hogy az autósok átengedik elsőbbségüket a másiknak, vagy a gyalogos mond le a gyalogátkelőhelynél neki járó elsőbbségi áthaladásról. A kérdés: „legálisan” teszik ezt?

- Az elsőbbséggel rendelkező jármű vezetője lemondhat az elsőbbségéről, azonban azt mindig félreérthetetlen jelzéssel kell a másik jármű vezetője részére jelezni úgy, hogy az a többi közlekedő részére is felismerhető legyen. Ennek egyik ilyen jele lehet, hogy az elsőbbséggel rendelkező jármű megáll. Azonban kiemelendő: az elsőbbségről való lemondás csak egy közlekedő javára szól, és azt visszavonni nem lehet. A lemondást kikényszeríteni tilos. Ugyanez igaz a kijelölt gyalogos-átkelőhelynél is – mondja Sipos Mónika.

Rizikós döntés

A lemondás veszélye, hogy egy második gyalogos is érkezhet az elsőbbségről lemondó mögött, aki nem mond le az elsőbbségről. Így a gépkocsivezetőknek nem célszerű elfogadniuk a gyalogostól az elsőbbségről lemondást, különösen több gyalogos által igénybe vett átkelőhelynél – válaszolja a rendőrségi szóvivő.