Sajtótájékoztató

2017.09.18. 08:00

Lényeges változásokat hoz az új Polgári Perrendtartás

Teljesen új alapokra helyezi és egész rendszerében megújítja a szabályokat a 2018. január 1-jén hatályba lépő Polgári Perrendtartás, a 2016. évi CXXX. törvény.

Szabó Zoltán

Zsitva Ágnes, Turcsánné Molnár Katalin és Sasvári Péter a törvényszéken tartott sajtótájékoztatón

Fotó: Nagy Norbert

Miután a jogszabály az állampolgárok széles körét érinti, szükségesnek érezték, hogy tájékoztatást adjanak a fontosabb változásokról, hangsúlyozta Turcsánné Molnár Katalin, a székesfehérvári törvényszék elnöke. A részletekről Zsitva Ágnes, az Igazságügyi minisztérium beosztott bírája beszélt, aki október 1-től a fehérvári törvényszék polgári kollégiumvezető-helyettese lesz.

Elmondta, hogy a jelenlegi, 1953 óta hatályban levő törvényt az akkori korszellemnek megfelelően az egyszerű jogvitákra, szóbeli eljárásra tervezték, ráadásul az eljárások jelentős elhúzódását eredményezi. A mai kor elvárásainak ez a jogszabály már nem felel meg. Az új törvény valóban új alapokra helyezi és rendszerében újítja meg a szabályokat. Nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a felet megilleti jogainak érvényesítése, de kötelessége is egyben a per mihamarabbi befejezését segíteni, és ő felelős a saját perviteléért. A bíróság is aktívabb szerepet kap a per irányításában.

Zsitva Ágnes, Turcsánné Molnár Katalin és Sasvári Péter a törvényszéken tartott sajtótájékoztatón
Fotós: Nagy Norbert

A legnagyobb változást az jelenti, hogy az elsőfokú eljárás időben és funkciójában is két részre különül el. A keresetlevél előterjesztését követően az eljárás első szakaszában – a perfelvételi szak – kell mindkét félnek a keresete és védekezése körében valamennyi támadási és védekezési eszközét előadni. Ezután az eljárás második szakaszában – érdemi tárgyalási szak – folytatja le a bíróság a jogvita eldöntéséhez szükséges és célirányos bizonyítást. Ekkor már csak kivételesen lehet a keresetet vagy védekezést megváltoztatni, új bizonyítékot benyújtani vagy bizonyítási indítványt tenni. Az új törvény részletesen szabályozza és növeli a felperes keresetlevelével szembeni követelményeket, és szigorúbban kezeli a nem szabályszerű beadványokat. Lényeges, hogy az alperesnek a védekezést nem szóban, az első tárgyaláson kell előadnia, hanem előzetesen és írásban.

Szigorodnak a perfelvétel során történt mulasztások következményei. A felperes a jövőben nem kérheti a tárgyalás távollétében való megtartását. A bizonyítás szabályaiban fontos változás, hogy a törvény a titkos kép-, hangfelvétel felhasználását generálisan tiltja, de kivételesen a bíróság azt engedélyezheti.

Az elsőfokon törvényszéki hatáskörbe tartozó pereknél minden ügyben kötelező lesz a jogi képviselet. A járásbírósági és munkaügyi perekben ez továbbra sem kötelező. Még egy fontos újdonság: a házassági bontóper és a vagyonközösség megszüntetése egy perben nem, csak külön-külön perben lesz lehetséges.

Az új törvény alkalmazására a bíráknak is fel kell készülni. Sasvári Péter, a fehérvári törvényszék kollégiumvezetője elmondta, hogy a bírák az ősz folyamán kéthetes képzésen vesznek részt, addig a bíráskodás szünetel.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában