Baleseti statisztika Fejér megyében: A szabály betartásában még senki nem sérült meg

A rendőrség feladattervet dolgozott ki a gyalogosok és a kerékpárosok biztonságos közlekedésének elősegítésére, ugyanis a szóban forgó közlekedők sokszor kerülnek balesetveszélyes helyzetbe. Mi több, ezek végkimenetele gyakran személyi sérüléssel, az esetek egy részében pedig halállal jár. A balesetek okozói között a második, harmadik helyen vannak a kerékpárosok, de a gyalogosok is jelentős számban szerepelnek ezen a listán. Éppen ezért a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság – az Országos Rendőr-főkapitányság utasításának megfelelően – 2019. június 30-ig kiemelten figyel a gyalogosok és a kerékpáro­sok szabálykövetésére, elsősorban rábírva őket az önkéntes jogszabálykövetésre. Hogy mit érdemes tudniuk az így közlekedőknek, abban Májer László rendőr százados, a Székesfehérvári Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály kiemelt főelőadója volt segítségünkre.

Kerékpáros járművezetők

– A legnagyobb probléma, hogy bár a kerékpárosok közül többen vezetői engedéllyel rendelkeznek, ha fel­ülnek a járműre, elfelejtik a korábban megszerzett tudást – mondja Májer László, majd hozzáteszi: a kerékpár veszélyes üzem lehet, nemcsak magunkra, de a gyalogosokra nézve is. Hiszen ha a gyalogost elütjük, s az ő feje megsérül, a baleset végkimenetele akár még halálos is lehet. A szabályokat tehát elsősorban nem a rendőr miatt kell betartani, hanem saját magunk és a közlekedésben részt vevő társaink érdekében.

– A közlekedési szabálysértések között leginkább a járdán és a kiemelt gyalogos-átkelőhelyen történő kerékpározás, illetve a világító jelzőberendezések hiánya figyelhető meg. Ugyanakkor a járművek műszaki állapota és bizonyos szinten a személyszállítás is gondot szokott okozni. Sokan nem tudják, de kerékpárral a jelenlegi szabályozás szerint egy 16 évet betöltött személy egy 10 évet be nem töltött személyt szállíthat, gyermekülésben. A csomagtartóra ültetett barát, ismerős, gyermek balesetveszélyes helyzetet teremthet, mivel a kerékpár műszaki sajátosságai jelentősen megváltoznak – magyarázza a szakember.

A közlekedők a tiltás és a figyelemfelhívás – például a gyalogátkelők lámpájánál elhelyezett útmutató táblák – ellenére is gyakran megtapasztalhatják, amint a kerékpárosok nem tolva, hanem – akár csak egy lábbal, de – hajtva használják a kétkerekűt. Bár lámpa hiányában mindezt meg lehet magyarázni azzal, hogy nem szeretnék sokáig feltartani az autós forgalmat, mégis érdemesebb a gyalogos tempót választani: a keresztforgalomban részt vevő, személygépkocsiban ülő sofőr ugyanis nincs mindig felkészülve a kelleténél gyorsabban érkező kerékpárosra.

– Ugyanígy veszélyes a járdán való kerékpározás is – mondja a rendőr százados –, mert a kereszteződésbe érve gyakorlatilag egy iramban érkezik a kétkerekűn közlekedő, akit a kanyarodó gépkocsivezető az utolsó másodpercekben vesz észre. Kerékpárral csupán két esetben lehet a járdán közlekedni: az egyik, amikor az úttest arra fizikailag alkalmatlan – mert például felbontották –, a másik pedig a 12 év alatti gyermekek esete, akik a főútvonalon nem, de a mellette húzódó járdán közlekedhetnek – teszi hozzá Májer László.

Lámpa helyett mellény?

Az eszközöket tekintve szintén vannak alaptartozékok, amelyeket a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak maguknál kell tartaniuk.

– A vonatkozó rendelet szerint a közúti közlekedésben részt vevő kerékpáron több kötelező elemnek kell lennie. Idetartozik az első és hátsó lámpa, az első és hátsó fényvisszaverő prizma, két darab küllőprizma az első keréken, a csengő, valamint egy első és egy hátsó fék, amelyek bármilyen körülmények között – száraz és nedves időben egyaránt – képesek megállítani a kerékpárt. Előírás, hogy a világítóberendezéseknek 150 méter távolságból látszaniuk kell. Ez egy logikus szabályozás, hiszen minél hamarabb észreveszi a gépkocsivezető a világító, mozgó járművet, annál hamarabb tud reagálni, elkerülve egy esetleges balesetet – emeli ki a fő­előadó. Ugyanakkor jó tudni: a láthatósági mellény nem helyettesíti a lámpát! Azt lakott területen kívül, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között kötelező hordani – az persze nem baj, ha nappal is felvesszük, hiszen ezzel elősegítjük az észlelhetőséget. Mint Májer László megfogalmazza: minden baleset egyik kulcsmomentuma, hogy látjuk-e a másikat, vagy sem.

A lámpákra visszatérve, a jogszabály megengedi, hogy azok villogjanak, illetve az is lehetséges, hogy az első és a hátsó lámpa a kerékpároson legyen – hasonlóan egy fejlámpához –, természetesen a kötelező elemek mellett. Azonban az első kosaras és gyermeküléses kerékpároknál figyelni kell, hiszen a megpakolt kosár, illetve a kerékpárra felültetett gyermek könnyen eltakarhatja a világítást, ami egy őszi estén könnyen tragédiát jelenthet.

Az esést egy bukósisak és egy térdvédő tompíthatja, bár előbbi használata egyetlen esetben kötelező: akkor, ha lakott területen kívül, 50 kilométeres óránkénti sebességgel halad a kerékpáros, és nem szállít utast. Amit azonban a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak is ajánlott maguknál tartaniuk, az a személyazonosító igazolvány. No nem azért, hogy a rendőrök vegzálhassák őket, hanem hogy az okmány szükség esetén rendelkezésre álljon. S bár a kerékpárosok a tapasztalatok szerint az esetek jelentős részében nem szállnak le a kerékpárról az átkelőhelynél, nem fokozott óvatossággal közelítik meg azt – s így magatartásuk jogsértő –, mégis érdemes arra törekednünk, hogy elkerüljük a balesetet.

Két lábon a közlekedésben

A gyalogosok részéről a tilos helyen áthaladás, a cső- és lánckorlát alatti átbújás, a takarásból kilépés, illetve a tilos jelzésen áthaladás tartozik a főbb szabálytalanságok közé. Sokan elfelejtik, hogy a gyalogos-átkelőhely villogó zöld jelzése azt jelenti: ha a járdán vagyok, nem léphetek le, ha pedig az úttesten vagyok, gyorsítanom kell, hogy átérjek. Ráadásul ilyenkor már azért sem érdemes belevágni a túloldalra jutásba, mert a keresztirányú forgalom autósai elsősorban a lámpát nézik, nem pedig azt, hogy átfut-e még egy gyalogos az átkelőhelyen.

Persze akadnak olyan helyzetek is, amikor a gyalogosok és a kerékpárosok találkoznak, hiszen a járdán – a táblák és a felfestés értelmében – mindkettőjük számára engedélyezett a közlekedés. Ebben az esetben a tolerancia a legfontosabb erény és elv, ugyanis előfordulhat, hogy egy csomagokkal megpakolt család nem fér el a kijelölt helyen. Ilyenkor a kerékpáros ne vegye rossz néven a szabálytalankodást, a gyalogos pedig ne háborodjon fel, ha ennek következményeként a biciklis finoman rácsenget, lévén, tovább szeretne haladni – emeli ki Májer László.

Autósok, figyelem!

Nyáron fokozott figyelemmel érdemes közlekedniük a gépkocsivezetőknek is, hiszen a kerékpárosok és a gyalogosok létszáma egyaránt megnő. Ha olyan szituáció adódik, amelyben az autósok utolérnek egy kerékpárost, tartsanak kellő oldaltávolságot – jó esetben legalább egy métert –, és vegyék figyelembe azt is, hogy a két keréken közlekedő bizonytalan lehet.

– Legyenek a kerékpárosokkal sokkal nagyobb türelemmel, hiszen a személygépjárművek sofőrjeiből is bármikor lehet kerékpáros! – tanácsolja a rendőr százados, hozzátéve: – Ha elvesznénk a szabályok útvesztőiben, vagy nem emlékeznénk a járművünk kötelező felszereltségére, nézzünk utána! Hogy hol? Az internet korában ilyen kérdést nem lehet feltenni: elég beírnunk a keresőbe, hogy kerékpáros jogszabályok, és máris – akár közérthető nyelven – olvashatók az aktuális előírások.