Országos hidegrekord volt ma - Fejérben is sokszor mértek nagyon hideget, nyáron is

Magyarországon a valaha volt legalacsonyabb hőmérsékletet 1940. február 16-án mérték: a -35 Celsius fokot Miskolc-Görömbölytapolcán, azaz a mai Miskolctapolcán mutatta a hőmérő. A korabeli jelentések „grönlandi hideg”-ként jellemezték az időjárást, és feljegyezték azt is, hogy például a Balaton jégvastagsága 34-48 centiméter volt. Hogy a Velencei-tóé mennyi lehetett, nem tudni, de az biztos, hogy a Dunántúlon is mínuszok voltak, persze nem ennyire. A 2024-es tavaszias, 10 Celsius fok feletti időjárás közepette már nehéz elképzelni, milyen lehetett a miskolctapolcaiak számára a sarkvidéki hideg.

Az aznapi újság nyilván még nem tudhatta, hogy e napon mérik a legnagyobb hideget Magyarországon, de már az 1940. február 16-i Nemzeti Újság lapszámában is ez volt az egyik téma, melyről a szakember így nyilatkozott: „A szokatlanul erős hideg alakulását több tényezőre vezetjük vissza. Ezek közül első a sarkvidékről származó -10,-15 fok hőmérsékletű légtömegek beáramlása a Kárpátok medencéjébe. A második az egyébként enyhülést hozó párás enyhébb légtömegek ostroma, amely azonban csak a magasabb légrétegekben jutott uralomra és megérkezésének egyetlen eredménye enyhülés helyett a szokatlanul nagymérvű havazás lett. A sarkvidéki hideg légtömegek ma már megnyugodtak, a Kárpátok medencéjében a szél mindenütt elült és sok helyen kiderült az ég is. Az országszerte igen tekintélyes magasságú hótakaró fehér felülete kitűnően sugározza ki a világűr felé a meleget, ezért a szélcsendes és aránylag hosszú éjszakákon napról napra alacsonyabb hőmérsékletek alakulnak ki.”

A másnapi, 1940. február 17-i sajtó pedig azt írta: „A hőmérséklet délben a Dunántúl számos helyén mínusz 5 fok fölé emelkedett. A keleti megyék még jóval hidegebbek voltak és ott a hőmérséklet délben sem emelkedett a mínusz 10 fok fölé. Eger, Miskolc, Kassa környékén délben is mínusz 15 fokos fagy uralkodott. Kisebb havazások főként az északnyugati és északi határ megyékben voltak. A leesett friss hó vastagsága azonban ott sem haladta meg a 2-3 centimétert. A hóréteg vastagsága: a Svábhegyen 72, a Dobogókőn 124, a Kékestetőn 100 cm” – áll a szombati Új Magyarságban.

Fejér hőmérsékleti rekordjai

De ha már itt tartunk, Fejérnek is megvannak a maga hőmérsékleti rekordjai: 1968. április 12-én -8,5 Celsius fokot mértek, mellyel a napi negatív rekordot sikerült megdönteni. A júniusi hidegrekordokat egy 1977. június 2-án mért adattal Alcsútdoboz tartja, mikor is -0,9 Celsius fok volt. Talán erre már emlékeznek az olvasók is. De 1962. június 10-én Csákváron is fázhattak az emberek, ugyanis mindösszesen +2 Celsius fok volt aznap a településen. S hogy ez a hideg nem csak átmeneti volt, jól mutatja, hogy alig egy hónappal később, azaz 1962. július 7-én is ugyanennyit mértek, mellyel ismét napi negatív rekordot állított fel Csákvár. Sőt, abban az évben még szeptemberben sem volt jobb a helyzet: 2-án mindössze -0,5 fokkal lett rekorder.

A 60-as évek nagyon hidegek lehettek, ugyanis a júliusi negatív rekordot is Csákváron sikerült megdönteni, mégpedig 1961. július 6-án, tehát egy elméletileg szép nyári napon: a + 2 Celsius fokban biztosan nem volt melege senkinek. 1968. július 13-a is a csákváriaké, amikor mindössze +3,9 fok volt. De hogy ne fagyjunk meg teljesen, a júliusi időszakra pozitív hőmérsékleti rekordot is jegyeztek Fejérben, mégpedig nem is olyan régen: 2007. július 18-án +41 Celsius fokkal áll máig a napi rekord, 2021. július 8-án pedig Adonyban mértek +40,2 Celsius fokos napi rekordot.

Csákvárnak egyébként úgy tűnik, kijutott a hidegből, ugyanis számos alkalommal vált augusztusban és szeptemberben is negatív hőmérsékleti listavezetővé – melynek napi rekordjait azóta is tartja.