Jönnek-e Fülöp-szigeteki buszsofőrök Fehérvárra dolgozni?

A közösségi oldalon viszonylag sok hozzászólást kapott az a bejegyzés, amihez egy fotót is csatolt a bejegyzés írója. A fotó tanúsága szerint fehérvári központtal (vagy éppen székesfehérvári munkavégzési hellyel?) toboroz buszsofőröket az EMS Services International a Fülöp-szigeteken. A hirdetés szerint pedig nem más, mint a székesfehérvári központú Pannonjob Kft. lesz a munkaadó.  

A Fehérváron, a helyi tömegközlekedésben dolgozó buszvezetők között egyből megindult a találgatás, vajon az ő helyükre keresnek olcsóbb munkaerőt? Nos, már itt szeretnénk mindenkit megnyugtatni, egyáltalán nem erről van szó, nem kell attól tartani, hogy mondjuk ősszel magyarul nem beszélő sofőrök tűnnek fel a helyi járatos buszokon. Legalábbis ez szűrhető le a feolnak nyilatkozók kijelentéseiből.  

Egyértelműen cáfolta ugyanis megkeresésünkre a fenti vélekedést a Volánbusz Zrt. Mint írták, a város közigazgatási területén az autóbusszal végzett, helyi közforgalmú menetrendszerinti személyszállítási szolgáltatás ellátását Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 410/2023. (VI. 23.) számú határozata alapján 2025. június 30. napjáig biztosítja a Volánbusz Zrt. „Az autóbusz-vezetők létszáma jelenleg nagyjából 130 fő. Társaságunk nem tervezi külföldi munkaerő foglalkoztatását, így Fülöp-szigetekről érkező autóbusz-vezetők toborzásában sem gondolkodik. Természetesen folyamatosan várjuk a jelentkezőket a Volánbusznál nyitva álló pozíciókra.”  

Megkerestük Dobi Istvánt, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) elnökét is, hallottak-e egyáltalán az ötletről. Mint megtudtuk, nem jutott el információ hozzájuk ilyen ügyben, ugyanakkor a szakszervezeti vezető véleménye szerint helyi, illetve szerződéses járaton nem okozna problémát Fülöp-szigeteki vezető alkalmazása, hiszen itt viszonylag keveset kell kommunikálni. Dobi István ugyanakkor felidézte, hogy amikor vagy két évtizede Londonban utazott egy autóbuszon, a turbános sofőr - amikor az öt fontból nem tudott visszaadni - egyszerűen csak annyit mutatott a magyar férfinak, szálljon le. A buszt ugyanakkor el tudta vezetni, az utasok eljutottak A-ból B-be. Jóval komplikáltabb viszont helyközi járaton dolgozni, ahol vagy „húszezer fajta” menetkedvezmény van a családostól a nyugdíjason át a 90 százalékosig – mondta a feolnak a szakszervezeti vezető. Ráadásul – hívta fel a figyelmet - ott az úti célt, a viszonylatot is közölni kell, ez pedig már komolyabb interakciót kíván, nem beszélve arról, ha valaki rosszul lenne a buszon, vagy bármilyen más probléma adódna.  

- Számos munkaterületre keresünk munkaerőt, az egyik ilyen szegmenst jelentik a buszvezetők, akikből igen nagy hiány van. Jelen pillanatban még csak egyfajta piackutatásról beszélhetünk, most folyik annak a feltérképezése, hogy egyáltalán tudunk-e behozni a Fülöp-szigetekről olyan sofőröket, akik megfelelnek a magyar munkavállalási követelményeknek, illetve hajlandóak-e olyan fizetésekért itt dolgozni, mint amennyit a magyar munkavállalók keresnek – fogalmazott portálunk érdeklődésére Molnár Attila, a Pannonjob Humán Szolgáltató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, aki cáfolta egy másik cikk állítását, miszerint a külföldi buszvezetőket nagyjából 240 ezer forintért, tehát a magyar buszvezetői fizetések mintegy feléért alkalmaznák. Mint mondta, a külföldi munkavállalók foglalkoztatása esetén is érvényesülnie kell az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének, vagyis a vendégmunkások nem dolgozhatnak azonos munkakörben kevesebb bérért, mint a magyar kollégáik. Ezen felül a Fülöp-szigeteki törvények szerint az ottani munkavállalók külföldön, járművezetői munkakörben nem is dolgozhatnak 850 eurónak megfelelő összegnél kevesebbért, ha az összes juttatásukat figyelembe vesszük. Az ügyvezető hangsúlyozta, a Fülöp-szigeteki hirdetésben csak azért szerepel Székesfehérvár, mert itt van a Pannonjob központja, ugyanakkor a szóban forgó száz buszvezetőt nem a megyeszékhelyre keresik, nem itt lenne a munkavégzésük helye. Mint megtudtuk, tulajdonképpen egy pilot projektet hajtanak végre, amelyben nagyon sok tényezőt vizsgálnak, kezdve attól, hogyan tudna a magyarul nem beszélő sofőröknek segíteni egy diszpécser, egészen addig, hogyan lehet biztosítani a vezetéshez szükséges helyismeretet. Molnár Attila utalt arra, hogy a személy és árufuvarozással foglalkozó cégek hiába képeztek ki Magyarországon saját erőforrásokból és állami programok segítségével, iszonyatos pénzekből többszáz járművezetőt, még most is óriási a hiány belőlük, tehát ha érkeznek is valamikor a távoli országból sofőrök, biztosan nem a magyar dolgozóktól veszik el a munkalehetőséget.  

- Ha tömegek állnának sorban Magyarországon, hogy munkához szeretnének jutni, akkor valószínűleg fel sem merülne a szóban forgó lehetőség, hiszen a magyar állampolgárokat sokkal egyszerűbb, és olcsóbb is a hazánkban működő cégeknek alkalmaznia. Gondoljunk csak arra, hogy például egy üzemben már a különféle munkák kiadásához is tolmács szükséges, ha az adott gyártósoron nem magyar anyanyelvűek dolgoznak, vagy ha valakinek egészségügyi segítség kell, ahhoz is elengedhetetlen a tolmács. És akkor a lakhatás megoldásáról még nem is beszéltünk – magyarázta a jelenlegi helyzetet Molnár Attila.  

Ha már a munkaerőpiac általános helyzetét nézzük, érdemes tudni, hogy a jelenleg mintegy 3000 főt, köztük közel 400 Fülöp-szigetekit foglalkoztató székesfehérvári munkaerőkölcsönző cég öt évvel ezelőtt kezdett el külföldiekkel munkaszerződéseket kötni, miután először a székesfehérvári, majd az ország keleti régiójából érkező munkaerő is elfogyott. Az első külföldiek az ukrán munkavállalók voltak, ám most, az orosz-ukrán háborúból adódó hadkötelezettség miatt az ő számuk is jelentősen megcsappant.  

- Magyarország  foglalkoztatási problémái  egyértelműen a demográfiai okokra vezethetők vissza. Most mennek nyugdíjba azok az emberek, akik a Ratkó-korszakban születtek, amely időszak a magas születésszámról volt nevezetes, és azok lépnek be a munkaerőpiacra, akik a kétezres évek legelején látták meg a napvilágot, amikor pedig a legalacsonyabb volt a születésszám. Ebből adódik, hogy szinte elfogyott a magyar munkaerő: volt év, hogy 50-60 ezer emberrel csökkent az aktív korú emberek száma. Ez nagyjából azt jelenti, mintha a tíz legnagyobb dolgozói létszáma egy év alatt eltűnne a munkaerőpiacról – világította meg a hátteret a szakember.  

És hogy miért éppen a szigetország? Molnár Attila elmondása szerint a harmadik országbeli munkavállalók esetében a legjobb tapasztalatokat megbízhatóság szempontjából a Fülöp-szigetekiekkel kapcsolatban szerezték, ezért „kutakodnak” tehát ott mostanság: Nagyon kicsi a fluktuáció, jó a munkakultúrájuk és nagyon jól szabályozott rendszerben érkeznek hozzánk. Mivel katolikus országról van szó, kulturális értelemben is hasonlóak a szokásaik a magyar munkaerőhöz. Másrészt a szorgalmas, fegyelmezett japán munkakultúra is a sajátjuk. Jelenleg egyébként mintegy 180-200 Fülöp-szigetekről érkezett munkavállaló dolgozik Székesfehérváron, mindegyikük munkásszállón lakik. Novembertől egyébként életbe lép a „vendégmunkás törvény”, amely igen szigorú szabályok közé szorítja a munkavállalást, legfeljebb két évig dolgozhat majd nálunk valaki, s ez az idő egy évvel lesz meghosszabbítható.  

- Minden cég működésének, nyereségének záloga a fejlődés. Ha az itt működő vállalatok közül valaki növekedni akar, arra pusztán a székesfehérvári munkaerővel jelenleg már nincs lehetősége, ugyanis nagyjából két százalék a megyeszékhelyen a munkanélküliségi ráta, holott 3 százaléknál már teljes foglalkoztatottságról beszélünk. Tehát Fehérvár már ennél is jobban (vagy éppen rosszabbul?) áll. Azzal, hogy a cégek bevállalják a külföldi munkaerővel járó plusz költségeket, gyakorlatilag a magyar állampolgárok munkahelyeit védik, hozzájárulnak az ország további GDP növekedéséhez, továbbá a befizetett helyi adók mértéke is emelkedik. Mert amikor egy multinacionális cég dönt egy fejlesztésről, egy termelésbővítésről, és azt látja, hogy Székesfehérváron nincs elegendő munkaerő, akkor nagyon meggondolja a fejlesztést. Márpedig ha nincs fejlesztés, akkor a régi technológiák maradnak itt, amire egy idő után már nem lesz szüksége a piacnak és emiatt már a magyar munkahelyek is veszélybe kerülhetnének. Tehát ilyen furcsa módon, de a külföldi munkaerő mégiscsak a magyar álláshelyeket védi! – fogalmazta meg Molnár Attila.