Szijjártó: ez a rekordtámogatás egy erős hátországot ad nekünk

Talán a legelső és legfontosabb kérdés: hamarosan megalakul az új kormány, kapott abban megbízást, illetve továbbra is vállalja a külügy és a külgazdaság irányítását?

– Május elején alakul meg a parlament. A jogszabály úgy szól, hogy a parlamenti választáshoz képest egy hónapon belül meg kell alakulnia az új országgyűlésnek, amely majd megválasztja az új miniszterelnököt. Ezt követően lesz természetesen joga az új miniszterelnöknek a kormány összeállítására és ezen belül a miniszterek felkérésére. Azt, hogy kikkel kíván együtt dolgozni, majd a miniszterelnök úr fogja nyilvánosságra hozni. Mindenesetre nekem miniszterelnök úr azon szavai, amelyeket azon a bizonyos nemzetközi sajtótájékoztatón elmondott, jólestek.

Hogyan értékeli külügyi szemmel a választást? Re­kord­szavazat érkezett a határon túli magyarságtól. Ez befolyásolhatja a következő időszak külpolitikáját, és ha igen, miképpen?

– Szerintem érdemes a számok mögé nézni: 12 év kormányzást követően kaptunk rekordmértékű támogatást. Ráadásul 12 olyan év után, amelyek tele voltak nehézségekkel, hiszen a globális válságok lehető legszélesebb tárháza előállt ez alatt az időszak alatt. Ezen nehéz évek után a magyar választópolgárok minden idők legnagyobb támogatását biztosították számunkra. Soha ennyi szavazatot nem kaptunk, mint most: 3 millió 60 ezret. Soha ennyi képviselőnk nem volt még, mint amennyi most lesz: 135. Azt gondolom, ez a felhatalmazás a legjobbkor jött, hiszen nagyon nehéz időszak előtt állunk. A szomszédságunkban továbbra is háború van, egyelőre nem látni, hogy mikor ér véget. Egy háborúnak biztonsági, gazdasági, energetikai következménye van, amiket kezelni kell, és a döntéseinket a jövőben is kizárólag a nemzeti érdek határozza majd meg. Ugyanakkor az biztos, hogy nagy nemzetközi nyomás lesz rajtunk számos kérdésben, mint ahogy volt eddig is. Ez a rekordtámogatás erős hátországot ad nekünk ahhoz, hogy mindenfajta nyomásgyakorlással szemben kizárólag a nemzeti érdek vezesse döntéseinket, legyen szó Magyarország biztonságáról, az energiaellátásról vagy éppen a versenyképességünk folyamatos javításáról. Azt gondolom, hogy a magyar emberek döntése visszaigazolása a szuverén külpolitika helyességének is. Eddig is olyan külpolitikát folytattunk, amely nem valamilyen nemzetközi elismerésre vágyott, hanem kizárólagos célja a magyar nemzet érdekeinek érvényesítése volt. Nekünk a külpolitikai döntéshozatalban az számít, hogy a magyar embereknek mi a jó, és nem pedig az, hogy mit gondolnak rólunk külföldön. Ennek a külpolitikának a helyességét igazolta vissza ez a döntés. Ami a határon túli szavazatokat illeti: 318 ezren adták le szavaza­taikat, ez szintén rekord. Az a tény, hogy 90 százalék feletti támogatottsága volt a Fidesznek a határon túl, világosan mutatja, hogy továbbra is számítanak az anyaország támogatására. Azt tudom ígérni, ameddig mi kormányzunk, addig a határon túli magyarokat a magyar nemzet részének tekintjük. Ezért is volt fontos, hogy számukra is megadtuk azt a lehetőséget, hogy a népszavazáson ők is véleményt mondjanak. Emlékezzünk vissza, hogy ettől a lehetőségtől korábban a baloldal megfosztotta a határon túli magyarokat, és a 2010-es kétharmados győzelmünk kellett ahhoz, hogy megadjuk számukra azt, hogy amikor fontos kérdésről, a nemzet jövőjéről van szó, akkor ők is részesei legyenek a döntésnek. Annak a határon túli magyarok támogatására, megvédésére irányuló nemzetpolitikának, amelyet az elmúlt 12 évben folytattunk, nagyon pozitív visszacsatolása, hogy a választáson soha nem látott mértékben vettek részt a határon túli magyarok.

Valószínűsíthető, hogy a soha nem látott siker az uniós bürokratákat újabb támadásokra ösztönzi Magyarországgal szemben. Ezzel kapcsolatban tervez lépésváltást, újfajta uniós megközelítést Magyarország? Számíthatunk a V4-ekre, esetleg fellazulhat a kelet-európai szövetség?

– A választáson mi nem azért kaptunk rekordmértékű támogatást, hogy változtassuk meg a politikánkat. Ha az emberek nem ezt a politikát támogatnák, akkor nem szenvedtek volna csúfos vereséget azok, akik eltérő álláspontokat képviselnek. Mi a választás eredményét úgy értelmezzük, hogy az emberek azért szavaztak ránk, amit eddig csináltunk és amit tervezünk. Tizenkét év tapasztalatával és világos tervek birtokában szavaztak a választópolgárok. Tehát nekünk az eddigi nemzeti érdekérvényesítésen, keresztény értékeken alapuló, pat­rióta politikát kell folytatni és ez határozza meg a Brüsszellel való viszonyunkat is. Érdekünk, hogy az Európai Unió erős és egységes legyen, de azt gondoljuk, hogy ez erős tagállamokkal lehetséges, és nem valamifajta európai egyesült államok formájában, amely részünkről nem támogatott koncepció. Semmiképpen nem támogatjuk azt, hogy hatásköröket, kompetenciákat vonjanak el a tagállamoktól Brüsszel javára, sőt azt gondolom, hogy bizonyos kérdésekben a tagállami megoldások sokkal jobban működnek. Erre a világjárvány idején is számos példát láthattunk a repatriálás, a gazdaság újraindítása vagy éppen a migrációval szembeni fellépés tekintetében. 
Ami a V4-et illeti: ez egy erős szövetség, amit már számtalanszor bizonyított. Attól erős, hogy tiszteletben tartjuk egymás álláspontjait, akkor is, ha bizonyos kérdésekben különböznek. Négy országtól nem lehet elvárni, hogy minden kérdésről ugyanazt gondolják. Mindegyik országnak más a történelme, a földrajzi elhelyezkedése, mások a hagyományai, tehát egyértelmű, hogy vannak kérdések, amikben egyetértünk, segítjük egymást, és vannak, amikben másfajta megközelítést alkalmazunk. Eddig is tiszteletben tartottuk ezt, ezután sem fog változni. A mi háborúval kapcsolatos kérdésekben hozott döntéseink semmiképpen nem jelentik a lengyel, cseh vagy szlovák döntések kritikáját, akkor sem, ha azok eltérnek egymástól. Mindenki a saját nemzeti érdekei alapján hoz döntést. Ugyanakkor számos olyan kérdés van Európa jövőjével kapcsolatban, amiben abszolút egy irányba gondolkodunk, és ott továbbra is erősítjük egymást. Mindenki a saját nemzeti érdekei alapján tud döntést hozni, számunkra pedig most az az első, hogy Magyarország békéjét és biztonságát megőrizzük, tehát maradjunk ki a háborúból, hiszen az emberek erre szavaztak. Ennek záloga az, hogy nem szállítunk fegyvert, és nem engedjük át a fegyverszállítmányokat hazánk területén. Ha ebből a kettőből bármelyik megvalósulna, azzal azt kockáztatnánk, hogy bevonódunk a háborúba. Ezt el kell kerülni.

Több mint 600 ezer háborús menekült érkezett az országba. Mit tapasztal, változott az ukrán kormány magyarokkal szembeni politikája, arroganciája? Illetve hogyan tudja megvédeni a magyar kormány a kárpátaljai magyarságot?

– Egyértelmű, hogy az ukrán vezetők Ukrajna, mi pedig Magyarország nemzeti érdekei alapján hozunk döntéseket. Köztünk nem vita van, hanem egész egyszerűen eltérő érdekek. Az ukránok érdeke nyilvánvalóan az, hogy minél több országból kapjanak fegyvert, nekünk pedig Magyarország és a magyar emberek biztonságának megőrzése. Ebből az következik, hogy nem szállítunk fegyvert és nem engedünk át fegyverszállítmányokat az országon. Ez nyilván az ukrán vezetésnek nem tetszik, mert ellentétes az érdekeikkel. Nekünk azokkal a magyarországi politikai szereplőkkel van vitánk, például a baloldal képviselőivel, akik szállítanának fegyvert és át is engednék a szállítmányokat. Annak például olyan következményei lennének, mint amiket az elmúlt napokban Lviv mellett láttunk. Mi nem akarjuk azt, hogy az oroszok magyarlakta területekre lőjenek amiatt, hogy fegyverszállítmányokat semmisítsenek meg. Ami a kárpátaljai magyarságot illeti: az elmúlt években számos olyan döntés született Ukrajnában, amelyek elvettek a kárpátaljai magyarság jogaiból, de ezt az ügyet mi most nem hozzuk fel, mert Ukrajna háborúban áll. Ezt a kérdést nem most kell megvitatni, ugyanakkor nyilvánvalóan számunkra fontos a kárpátaljai magyarság biztonsága. Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy a kárpátaljai megyei kormányzóval, Viktor Mikitával nagyon jó és korrekt együttműködésünk van. Amikor kinevezték, ő a megbékélés kultúráját vitte el Kárpátaljára. Azt gondolom, amíg ő a kormányzó, addig joggal bízhatunk abban, hogy a kárpátaljai magyar nemzeti közösséget meg tudja védeni, és a béke kultúráját tudja képviselni. Reméljük, hogy minél előbb vége lesz a háborúnak, és akkor a korábbi kérdésekre is vissza lehet térni.

Említette már, hogy egyelőre nem lehet tudni, mikor lesz vége a háborúnak. Viszont esetleg kormányközi tárgyalások, információk engednek arra következtetni, hogy közeleg a béke?

– Ebben a határozott kijelentőmódban azért ezt nem merném mondani. Kedden tárgyaltam a török külügyminiszterrel, aki nagyon fontos szerepet játszik a béketárgyalások előmozdításában, hiszen az ő nevéhez fűződik az a bravúr, hogy az ukrán és az orosz külügyminiszter Antalyában találkozott. Persze reménykednünk és imádkoznunk is kell a béketárgyalások sikeréért, de azt gondolom, már voltunk közelebb ehhez. Most sajnos úgy érzem, a kommunikáció egyik oldalról sem abba az irányba mutat, hogy ennek hamar vége lenne. Bár ne lenne igazam, és lennének sikeresek a béketárgyalások már holnap. Ebben reménykedünk, ezért imádkozunk, de reálisan kell látni a helyzetet. Egyelőre senki nem tudja megmondani, mikor lesz vége. A nálunk jóval erősebb, gazdagabb, nagyobb hadsereggel rendelkező, az ügyekre nálunk talán jobban rálátó országok vezetői sem tudnak, nemhogy biztosat, de semmi támpontot sem mondani.