Frissen Fejérből

2021.10.09. 14:30

Kilenc évünk van, hogy a felére csökkenjen a kidobott élelmiszerek mennyisége

Folyamatos, de nem kilátástalan a küzdelem azért, hogy változtassunk vásárlási, illetve ételfogyasztási szokásainkon, csökkentve ezzel az élelmiszer-pazarlást. A tendencia talán változik, de csak nagyon lassan, mert szemléletváltásra van szükség.

Palocsai Jenő

A gyerekek még fogékonyak és nyitottak az újra, arra, hogy az étellel is lehet sokkal takarékosabban bánni

Fotós: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Kereken öt éve indult el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül című, élelmiszerpazarlás-megelőzési programja, így a hivatal, nem véletlenül, éppen az élelmiszer-pazarlás elleni világnapon ünnepelt. Volt is mit, mert értek el sikereket, ám ez még csak egy hosszú és meglehetősen rögös út eleje. Az erőfeszítéseik nem voltak hiábavalók, mert az egyre romló statisztika megállt, sőt a folyamat vissza is fordult. A Nébih adatai szerint ugyanis csökkent hazánkban az egy főre jutó kidobott ételek mennyisége. Számításaik alapján 2016 és 2019 között 4 százalékkal, vagyis évi 68-ról 65 kilóra esett vissza ez az érték.

A Nébih ezzel foglalkozó szakemberei minden lehetséges eszközt és felületet bevetnek, így a gyakran és sokak által látogatott közösségi oldalakat is. Jó példa erre a Nem leszek szemét! címmel elindított, nyereményjátékkal egybekötött közösségimédia-kihívás. A játék kiötlőinek az a céljuk, hogy az élelmiszer-pazarlás elleni egyéni erőfeszítések a közösségben feloldódva megsokszorozódjanak. A nagyobb tömeg további embercsoportokat ér el és ösztönöz, s a folyamat végén talán mindenki számára ismertté lehetne tenni ezt a bizonyos problémakört, sőt, akár a közösségek összefogásával több, jobb megoldás is születhet az élelmiszer-pazarlás csökkentésére.

A gyerekek még fogékonyak és nyitottak az újra, arra, hogy az étellel is lehet sokkal takarékosabban bánni
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

A hivatal közleményében kitér arra: – Az élelmiszer-­pazarlás korunk egyik legjelentősebb fenntarthatósági kérdése. A teljes élelmiszerláncot érinti a probléma, de a fejlett országokban a kidobott élelmiszer-hulladék mennyiségének több mint feléért a háztartások felelősek. Az ENSZ 2016-ban közzétett fenntartható fejlődési célkitűzése, hogy 2030-ig a felére csökkenjen a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék.

Ahhoz, hogy az előttünk álló kilenc évben elérhessük ezt a kitűzött célt, ahhoz továbbra is jelentős erőfeszítéseket kell tennie mindenkinek egyénileg, majd családi, illetve háztartási, végül országos szinten. Ehhez szemléletmódváltás kell, ugyanis hiába vagyunk rövid és hosszú távon is érdekeltek az élelmiszer-pazarlás csökkentésében, mégsem teszünk ellene szinte semmit. A kidobott élelmiszer fele még fogyasztható, és még az a tudat sem rettent el minket, hogy egy átlagos négyfős magyar háztartás 128 ezer forintnyi élelmiszert pazarol el évente. Mindannyian tudjuk, amikor kidobjuk, hogy mekkora pénzben is kifejezhető érték, hiszen mi fizettük ki a boltban, mégsem javul a tendencia. Továbbra is majdnem 14 kiló, nagy befektetett energiát igénylő készétel megy a szemetesbe, de a frissesség iránti igényünk is az okok között van. A szemétbe kerülési verseny dobogóján a zöldségek állnak a második fokon, mert abból szűk hat kilogrammot dob ki egy ember egy évben. A bronzérmes – éppen csak lemaradva – a pékáruk tömkelege, amiből 5,3 kiló hullik a szemetesbe minden egyes esztendőben.

Az élelmiszer-pazarlás csök­kentésének fő eszköze tehát a szemléletformálás, ame­lyet már fiatalkorban el kell kezdeni. Erre az elmúlt öt évben kiemelt hangsúlyt helyezett a Nébih: több mint 10 ezer gyerek számára tartottak szemléletformáló foglalkozást személyesen a Maradék nélkül program munkatársai, írja a Nébih.

A hivatal adatait és tapasztalatait alátámasztják az oktatási intézmények megfigyelései. Találomra bementünk egy iskolába, ahol az iskolatitkárhoz vezettek minket. A hölgy igazat adott abban, hogy ezt gyermekkorban kell elkezdeni, de hozzátette: – A gyerekek még fogékonyak és nyitottak az újra, a változásra, ám a szüleik már kevésbé. A gyerekek a menzán már szinte csak kész­ételekre vágynak, mindenre, ami bolti és gyári, és szinte semmire, ami főtt étel.

Mint megtudtuk, nemcsak levest, de főzelékféléket sem akarnak enni, és nem csupán a lista legalján szereplő tököt és spenótot, hanem leginkább semmit. A felvágott és a tojás sem sláger már, de ha például a rendkívül népszerű előre sütött „pipifasírt” jellegű húskészítmények, hot dog vagy croissant is van a menüben, vagyis valamilyen bolti, illetve streetfood jellegű étel, akkor többször is kérnek repetát.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában