Nincs vége a növénytermesztéssel foglalkozók megpróbáltatásainak

Csendes, áztató esőre lenne szükség, a termelők szerint már 20 milliméternyi csapadék is „megváltás” lenne, de a betakarítást végzőknek kedvez a száraz, meleg idő.

A Székesfehérvár határában gazdálkodó Aranybullánál a hét elején láttak hozzá a 110 hektárnyi szója vágásához. Szabó Gábor növénytermesztési ágazatvezető szerint az időjáráshoz képest viszonylag jól fizet a növény, közepes termés ígérkezik. A sorban következő napraforgó deszikkálását – a betakarítást segítő állományszárítást – elvégezték, most a száradásra várnak, ami nem gyors folyamat, az EU által engedélyezett szerek ugyanis lassabban hatnak a korábban használtaknál. Szabó Gábor hektáronként 3 tonnányi termésre számít. A kukorica betakarítása még várat magára, a hozamok elég hektikusnak ígérkeznek, hektáronként öt-, illetve akár nyolc-, kilenctonnás átlagterméssel is fizethetnek a táblák. A minőség nagy valószínűséggel jó lesz, elkerülték a rovarkártevők a gazdaság kukoricásait, s nem lépett fel gombafertőzés a takarmánynövénynél.

Míg a megye középső és északi részén még alig kezdődött meg a napraforgó vágása, a déli térségben, Enying környékén, kétezer hektáron már végeztek is a betakarításával – tudtuk meg a Fejér Megyei Gazdakörök Szövetségének elnökétől. Kiss Norbert Ivó úgy értesült a gazdatársaitól, hogy a hozamok változóan alakultak, az alacsonytól a hektáronkénti három tonnáig terjednek. Abban viszont nincs különbség a térségben, hogy mindenütt csontszárazak a földek. A megyei gazdakörök elnöke szerint olyan mértékben keményre száradt a föld, hogy a gépek megrongálódása, törése nélkül lehetetlen elvégezni a talajmunkákat, kénytelenek voltak leállni velük a gazdálkodók. Ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon, legalább 100 milliméternyi eső kellene, de már húsz milliméternyi is „megváltás” lenne – fogalmazott Kiss Norbert Ivó. Mint elmondta, a kukorica betakarítása még a déli térségben is várat magára. Bár a növény szára már száraz, a csövek még nem adták le a vizet, 23 százalék a nedvességtartalmuk. A biztonságos, hosszú távú tároláshoz 13-14 százalékra volna szükség, amit most csak a jövedelmezőséget csökkentő, jelentős szárítási energia felhasználásával lehetne elérni.

Nem csak a szántóföldeken kezdődtek meg az őszi betakarítási munkák, a zöldségültetvényeken is nagyüzem van. Az idei időjárást, a fagyokat, a hőséghullámokat és a csapadékhiányt nagyon megszenvedték a szabad földön termesztett zöldségfélék. A kánikula miatt nem lehetett betartani az úgynevezett öntözési fordulót, a növények károsodása nélkül lehetetlen volt nappal kijuttatni a földekre a mesterséges csapadékot. Az utóbbi időszak aszályos időjárásának azért volt egy pozitív hozadéka is, a száraz talajból felszedett vöröshagyma jobban tárolható. A fűszernövény kétharmadát már felszedték, a minőség összességében jó – mondta el a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Zöldség Alosztályának vezetője. Ledó Ferenc tájékoztatása szerint szép és jó minőségű az öntözött táblákról betakarított sárgarépa, s jó terméssel fizet a csemegekukorica is. 3234 ezer hektáron termesztjük, s a termés mennyiségével élen járunk – hol elsők, hol másodikak vagyunk – E urópában. A zöldpaprika idei hozamaival és minőségével nem elégedettek a gazdák, többnyire lecsóminőségű termés került le az ültetvényekről. Az ipari paradicsom viszont rendkívül jó minőséggel örvendeztette meg a gazdálkodókat, ami minőségi felárat is jelent nekik.

Az idei év ismételten igazolta, a zöldségtermesztésben már alap az öntözés, de az öntözőrendszerek kiépítését, az öntözés fejlesztését pályázatok segítik– hangsúlyozta Ledó Ferenc.