Még pár nap és az utolsó tavalyi vesszőket is lemetszi a gép s az ember

A szőlő metszése igazi tavaszi munka és mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a régi hagyomány szerint Hugó napján, azaz április elsején kell elkezdeni. Bolondság lenne azonban ezt az utolsó pillanatra hagyni, ha nem háromszáz öl, hanem hektárok százai várnak a metszőollók csattogására az áprilisi langyos időben. A nagyüzemi táblákat a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok idején is elkezdték már télen metszeni, hogy rügyfakadásig mindenhol eltűnjenek a tőkékről a hajtások feleslegessé vált részei.

Varga Máté, a Móri Borvidék Hegyközségének elnöke maga is sokat kint van ilyenkor a szőlőterületeken. Varga elmondta: -Nálunk is metszenek az asszonyok és az előmetsző gép. Körülbelül 80 százalékos készültségi szinten van a területeinken ez a munkafolyamat és ez igaz az egész Móri borvidékre is. Egyelőre úgy néz ki, hogy a téli fagyok nem okoztak gondot a növénynek. Ahhoz, hogy a szőlő télen elfogyjon ahhoz mínusz 15 fok alatti hőmérséklet szükséges, ám itt Móron mínusz 12 Celsius volt a leghidegebb és az is csak rövid időre.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy a korán, tehát a téli hónapokban elvégzett metszést követően nem okoz-e gondot, ha jön egy átmeneti melegebb időszak, majd visszatér a hideg? Hogy ha kipattannak a rügyek, nem fagynak-e el, ha újra itt a tél?

A hegyközség elnöke így felelt: -Tél végén, illetve a tavasz elején gyakran vannak magas nappali hőmérsékletek, ami miatt elindulhat a keringés a növényekben, de a szőlő nem szokott olyan hamar kihajtani. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, ahhoz egy tartós, plusz tíz fokos napi középhőmérsékletre van szükség. Mindig azt szoktam mondani erre a kérdésre, hogy a szőlő az nem hóvirág. A szőlőt a később fakadó növények közé tartozik, tehát egy mandula vagy egy sárgabarack virágzásban, illetve rügyfakadásban megelőzi a szőlőt és azok sokkal fagyérzékenyebbek is, ebből kifolyólag. Márciusban már ritkák az olyan nagy mínuszok, amik téli fagynak számítanak. A fagyos szentek és a tavaszi fagyok azok, amik inkább befolyásolják a szőlő fejlődését.

A május derekán ünnepelt fagyosszentek idején már nem csak rügyek, hanem sok esetben már három-négy leveles hajtások is vannak és azokban már tud kárt okozni a hideg. A gazdák azonban bíznak abban, hogy ennyire extrém időjárás már nem lesz. Ha mégis, akkor elfagyhat a vessző, vagy legalábbis sérülhet benne a rügy, aminek hol súlyosabb, hol kevésbé fájdalmas következményei lehetnek. Az, hogy az elfagyott növény újra hajt-e, annak sok összetevője van. Függ attól, hogy a fagy mértékétől, hogy milyen fajta az adott ültetvény, hány évesek a tőkék és hogy milyen kondícióban vannak?

Az újrahajtás csak az egyik vetülete a dolognak, a másik, hogy ha újra is hajt, hoz-e termést? Varga Máté szerint ez nagyrészt fajta függő és sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy a legtöbb fajta mellékrügyekről kihajtva nem hoz termést az adott évben. Mi itt Móron abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a fő fajtánk, az Ezerjó például pont, hogy hoz termést a mellékrügyekről kihajtva. Nyilván nem teljes mennyiséget, de egy kisebb termést azért igen, ahogy az Ezerjó egyik gyermeke, a Zenit is.

Az Irsai Olivér például rendkívül népszerű, divatos fajta, de nagyon fagyérzékeny is, ráadásul kifejezetten korai szőlő, így korábban is fakad. Ha megfagy, talán kihajt, de a mellékrügyekről kihajtva egyáltalán nem hoz semmilyen termést.

Horváth Csaba okleveles kertészmérnök szerint ez egyik leginkább fagytűrő fajta az Afuz Ali, valamint a Pontusi fajták, amiket leginkább magyar fajtákként tartunk számon. Ilyen a már említett Ezerjó, de ide tartozik az Hárslevelű, a Furmint, a Sárfehér, de a vastag belű Favorit és Narancsízű is jól tűri a hideget. A vékonybelűek között erős a Saszla, az Ottonel muskotály a Tramini, és az Olasz-, illetve a Rajnai rizling. A szőlőről azt mondja az irodalom, hogy akár mínusz 19 fokig bírja. Ha a főrügy elfagy a mellékrügyről hajt ki. A legtöbb szőlőnek csak egy-két mellékrügye van, és nem mindegyik rejt magában termést. A legkiemelkedőbb, talán nem meglepő, a Szőlőskertek királynéja, aminek 4-5 mellékrügye van a 12. szintig biztosan.

Amennyire árt a szőlőnek a hideg, annyira árt a növényt szívogató atkáknak is, ám azoknak és a szőlőt károsító rovaroknak nem biztos, hogy elegendő volt a tartós mínusz 5-12 fok közötti hőmérséklet, mert sokszor a talajban, az aljnövényzetben, a szőlő esetében pedig a háncsréteg alatt, viszonylag védett helyeken próbálnak áttelelni. Hogy mekkora lesz a kártételük, az rügyvizsgálat nélkül csak tavasszal derül ki.