Jelentős változások előtt állnak kereskedők és vásárlók, hogy ne forogjon annyi készpénz

Régi, jól bevált szokásainkat szinte lehetetlenség leépíteni, jó példa erre a készpénzhasználat. Gyakorlatilag ki kell tekerni a kezünkből, jobbnál jobb ajánlatokkal és kedvezményekkel. A jegybank tanulmánya szerint jelenleg mintegy 112 ezer, a valóságban is létező üzletben és közel 15 ezer webáruházban lehet kártyával is fizetni az országban, de mi, magyarok kitartunk, így a felmérés szerint valamennyi regisztrált kiskereskedelmi és vendéglátóipari vásárlás 75 százaléka készpénz segítségével történik. Ennek megfelelően a forgalom 25 százalékát bonyolítjuk csupán bankkártyával, illetve más, azonnali fizetési megoldásokkal.

Ez a szám meglehetősen alacsony, különösen annak fényében, hogy a modern és biztonságos fizetési módok népszerűsége jelentősen emelkedett a járvány kezdete után, így el lehet képzelni, milyen alacsony volt a kártyahasználat korábban.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy jelenleg kereskedők tízezrei jelzik táblával vagy akár egy kézzel írott papírlappal, hogy bankkártyás fizetésre nincs mód az üzletben, így gyakran azok sem tudnak a modern megoldás nyújtotta lehetőségekkel élni, akik szeretnének. Várhatóan nagy lökést ad a készpénzről való átállásnak az a tény, hogy a kormány áprilisi döntésének megfelelően januártól minden online pénztárgépet használó vállalkozásnak kötelező lesz valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget biztosítania vevői számára, kereskedelmi szektortól függetlenül. Ha mindegyik kereskedő és szolgáltató betartja a szabályt, és beszerzi az elektronikus fizetéshez elengedhetetlen technikai eszközöket, úgy akár 60 ezer új kártyaelfogadó vállalkozás lép be a körbe.

Tovább színesíti a képet az idén márciusban útjára induló, banki átutalással teljesülő azonnali fizetés térhódítása, melyet kifejezetten a kisebb összegű vásárlásokhoz ajánlanak a szakemberek. Ezek egyre elfogadottabb lehetőségek és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokban, mint például a fizetési kérelmekben vagy a QR-kódokat is használó fizetési megoldásokban egyre többen látnak fantáziát.

A két elektronikus fizetési megoldás a szakemberek szerint nem konkurenciái egymásnak, inkább valahogy kiegészítik egymást a piacon. A statisztikák szerint ugyanis az utalások száma egyre emelkedik, ám ez a kártyahasználati számokon nem igazán mutatkozik.

A legfontosabb, hogy a két elektronikus fizetési mód bármennyire is költségekkel jár a kereskedőknek, ezek a költségek jó üzletpolitika mellett meg is térülnek. Elég csak arra gondolni, amit mi magunk is tapasztalunk saját magunkon, hogy az, aki kártyával fizet, vagy aki egy online áruházban dobál a virtuális kosárba, az szinte kivétel nélkül többet költ, mint amikor készpénzes vásárlóként lép a fizikailag is megjelenő kasszához.

A másik oldalon úgy jelentkeznek a költségek az eladók számára, hogy a POS terminálok után, az árbevételtől függően, 1000-5000 forint havidíjat és egy transzparens, illetve fenntartható, három részből álló kártyaelfogadási díjat kell fizetni.

Az egyik az interchange díj, vagyis érthetőbben bankközi jutalék. A másik a rendszerdíj, mely a legdrágább tranzakció esetében 10 ezer forint vásárlás után hozzávetőlegesen 21 forint. Ezeket a nemzetközi kártyatársaságok határozzák meg. A harmadik díjtétel a kereskedői díj. Ebben benne foglaltatik a tranzakciót terhelő egyéb banki költség, például a tranzakció feldolgozási, valamint a kockázati költség és persze a bank haszna is.

Megnéztük az előnyöket és a költségeket, de van még egy fontos vetülete az elektronikus vásárlásnak, ez pedig az, hogy ez a fizetési mód teljesen járványbiztos és fizikailag is sokkal biztonságosabb, mint a készpénzes vásárlás.

Most tehát már tudjuk, hogy milyen változásokat hoz az előttünk álló év első napja, különösen a kereskedőknek, szolgáltatóknak, ám nem ez az egyetlen változás. Másra is fel kell készülni az év végéig, ugyanis a bankok az ügyfél-hitelesítést is erősítik. Ennek megfelelően 2021. január 1-től már minden bankkártyabirtokos számára mindennapi valóság lesz az új rendszer. Attól a naptól kezdve az Európai Unión belüli internetes kereskedőknek és szolgáltatóknak kötelező lesz erős ügyfél-hitelesítést alkalmazniuk a bankkártyás vásárlásoknál.

Magyarország piacvezető bankjánál ezen a héten már be is vezették az új, még biztonságosabb rendszert. November másodikára tűzték ki az indulást, melynek értelmében az erősebb ügyfél-hitelesítés érdekében a bankkártyabirtokosoknak a korábbinál több lépésben kell majd igazolniuk, hogy valóban ők az internetes vásárláshoz használni kívánt kártya birtokosai. Így tehát már nem lesz elég tudni a kártya számát és a hátoldalon feltüntetett kódot ahhoz, hogy meg lehessen rendelni valamit a netről. Az új szabályozás természetesen a bankok ügyfeleit, illetve azok adatait védik. Ezen a héten még csak azok találkozhattak többlépcsős azonosítással, akiknek be van állítva az internetes biztonsági kód szolgáltatás, vagyis vásárláskor egy SMS-ben kapott kóddal hagyják jóvá a fizetést.

A többlépcsős azonosításnál három beépíthető lehetőség is van. Lehet egy információ, amit csak a kártyabirtokos ismerhet, például jelszó vagy számsor: így hiába lopják el mondjuk a telefonunkat és próbálják használni az arra érkező SMS-t, a plusz jelszót csak mi tudjuk. De nem csak egy számszor lehet a harmadik hitelesítő adata, hanem akár a kártyabirtokos valamelyik biometrikus azonosítója, például az ujjlenyomata is.