Szijjártó Péter külügyminiszter: Magyarország sikere a kis országrészek sikeréből adódik

Ha Börgöndön működött volna a sokszor elhalasztott repülőtéri beruházás, akkor leszállhatott volna Székesfehérvár szomszédságában is, és nem kellett volna végigszenvedni a 81-es út kamionos korlátjait. Vannak-e tervek a börgöndi reptér esetleges, a külkapcsolatok által támogatott beruházására?

– A börgöndi repülőtér fejlesztése a Modern városok program keretében a kormány és Fehérvár önkormányzata között létrejött megállapodás szerint terítéken van. A közlekedésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium mellett mi magunk, a Külügyminisztérium is erősen támogatjuk a beruházás létrejöttét. A Turisztikai Ügynökség nemrégiben készített egy megvalósíthatósági tanulmányt a reptéri beruházás térségre gyakorolt turisztikai hatásáról, hiszen mi a beruházások hívei vagyunk. Ma Magyarországon Székesfehérvár az egyik legvonzóbb város a beruházás-ösztönzés szempontjából, ezért egy új repülőtér nyilván újabb érv lenne a város mellett. Ma már elengedhetetlen feltételévé válik egy nagyvárosnak a repülőtér közelsége. Ugyanakkor a világjárvány fenekestől felforgatott mindent, így a pénzügyi tervezést is. Világossá vált, hogy több pénzt kell átcsoportosítani a védekezésre, de ez nem azt jelenti, hogy elvetettük a tervet.

Beindul az exportfejlesztési program, amelynek első haszonélvezője a szabadbattyáni LogSol Kft. Milyen támogatásban részesül a 100 százalékig magyar cég?

– Most, hogy sok vállalkozás küzd nehézségekkel, megnyílnak a korábban foglalt vagy foglaltnak tűnt piaci lehetőségek, és ezek megszerzése reális cél lehet magyar vállalkozások számára. Ezért 25 milliárd forintnyi támogatással elindítottuk az exportvédelmi programot, amelynek keretében 2 milliárd forintot csak a külpiacra jutás támogatására szánunk. Ebből kapott most 18 és fél millió forintot az aggregátorokat gyártó LogSol Kft., amelynek termékei iránt Törökországban nagy érdeklődést tanúsítanak. Törökország hatalmas piac. Azt hiszem, az ottani gazdasági növekedés borítékolható, ezért adtunk támogatást ennek a cégnek.

Annak a LogSolnak, amelyik egyébként török mérnökökkel dolgozik együtt.

– Komoly fejlesztéseket hajtanak végre a szünetmentes alternatív energiaforrások biztosítása tekintetében, együtt dolgoznak az MVMmel (Magyar Villamos Művek Zrt.), számos hazai kórház, iskola, óvoda és vállalat bízza a LogSolra a szünetmentes áramellátást. Itt az ideje, hogy a külpiacokra is kilépjenek!

Nekem úgy tűnik, a törökök szeretik a magyarokat. Mintha hallgatnának ránk. Lehetünk mi a kulcsa az esetleges migrációlezárásnak?

– A két ország jó kapcsolatot ápol. Miniszterelnökünk gyakran egyeztet a török miniszterelnökkel, magam is sokat tárgyalok török kollégámmal. Az Európai Unió viszont elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy saját védelmi vonalat építsen ki a törökökkel kötött megállapodás miatt létrejött, békésebbnek mondható helyzetben. Itt a 2015 után létrejött török–EU megállapodásra gondolok. Ennek értelmében 6 milliárd eurót fizetünk a törököknek, hogy féken tartsák a migrációt. A békésebb időszak alatt mi, magyarok, kiépítettük védelmi vonalainkat a déli határokon. Mivel szeretnénk elkerülni, hogy újra nagy nyomás alá kerüljön Magyarország, szükségünk van a Törökországgal való együttműködésre. Éppen emiatt kérjük az Unióban, hogy a folyamatos kioktatás helyett működjünk együtt a törökökkel.

A fehérvári Howmet-Köfém vállalatnál alapkövét tették le egy új beruházásnak. Teremt-e ebben a vészterhes időben új munkahelyeket ez az új keletű beruházás?

– A Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatok fontos szerepet játszanak a magyar gazdaság működésében. A Howmet-Köfémmel abban állapodtunk meg, hogy 9 milliárd forintos beruházást hajtanak végre, amihez a kormány 3,2 milliárd forint támogatást ad. Ezzel közvetlenül 550 munkahelyet megvédenek, és 90 új munkahelyet teremtenek. Az új üzem ráadásul kizárólag exportra termel majd. A kerékgyártás évi 1,8 millióról felugrik majd 2,3 millió darabra, ezzel a fehérvári gyár pozíciója a vállalatcsoporton belül is megerősödik, és vele Székesfehérvár pozíciója is megerősödik Magyarország pozíciójával együtt az autóipar globális versenyében.

Ha már nagyvállalatok és Székesfehérvár, akkor kötelező megemlítenem az Ikarust. Elindult a Zöld busz projekt 800 milliós kormányzati támogatással, amelyben hat másik buszgyártó mellett az Ikarus is részt vesz. Azért valljuk be, ha Magyarországon buszgyártásról beszélünk, akkor jóformán csak az Ikarus alkalmas erre. Lehet, hogy hazabeszélek, de fehérváriként megbocsájtható. Információink szerint a keleti piac ismét érdeklődne az Ikarus iránt. Van-e kormányzati szándék, hogy nemzetközi piacot készítsen elő a fehérvári cégnek?

.– A keleti piacokon komoly nosztalgia van az egyes magyar termékek iránt. A Ganz, a Tungsram, az Ikarus, a Globus nevek mind összeforrnak Magyarországgal. A magyar busz gyártása régóta napirenden van, és az Ikarus az a brand, amire alapozni lehet, de azért vannak más gyártókapacitások is, amelyek szépen fejlődnek. A lényeg az, hogy a Zöld busz program felfuttatása azért fontos, mert nagymértékben hozzájárul a magyarországi klímacélok teljesítéséhez. Az önkormányzatok lassan már csak elektromos busz vásárlásra kapnak engedélyeket, illetve támogatásokat, ezáltal a károsa nyag-kibocsátás jelentősen csökken majd, így a klímaváltozás terén is jól teljesíthet majd Magyarország. Az Ikarusnak és minden magyar buszgyártónak megadjuk a segítséget ahhoz, hogy a külpiacokra jussanak, de mivel nem kicsi a verseny, segítünk, hogy ezek a cégek megállhassák a helyüket.

Fejérben Dunaújvárossal is foglalkoznunk kell. Adódik a legnagyobb kérdés: Dunaferr – mi lesz vele?

– A Dunaferr helyzete kifejezetten komplikált, és nemcsak azért, mert az acél iparág változékony ágazat, és a világgazdasági versenyt nehéz előre kiszámítani, hanem azért is, mert a Dunaferrnek elég bonyolult tulajdonosi háttere van. Ennek a kibogozása sem egyszerű feladat. Ugyan már jelentkeztek keleti vállalatok, amelyek érdeklődést tanúsítottak, de az államnak nincs tulajdonosi szerepe, ezért mindenkit csak biztatni tudtunk, hogy tárgyaljanak a cég vezetésével. Nem állunk útjába olyan együttműködésnek, ami a vállalat működését könnyítené.

Ha már a Duna-parton járunk: Dunaújváros vezetése lecserélődött, nem éppen kormánybarát az együttműködésük. Valószínűleg ez okozta a konfliktust az iváncsai ipari parkkal kapcsolatban. Látnak-e megoldást az ipari park fejlesztésére?

– Az iváncsai ipari parkot kifejezetten jó beruházási lehetőségnek látom – ugye legutóbb a 6,5 milliárd forint értékű, török Yaris Kabin beruházását vittük oda, amihez fél milliárd forintos támogatást adtunk. Jelenleg is több közepes és nagyvállalattal tárgyalunk, amelyek elsősorban a keleti piacról jönnének, és az iváncsai ipari parkot szemelték ki. Nyilván kellenek infrastrukturális fejlesztések, de ezek csak akkor indulnak el, ha nagyobb beruházások érkeznek Iváncsára. Ezért a környék infrastrukturális fejlesztését (vasút, közút) az érkező beruházások igényeinek megfelelően ütemezzük.

Váltsunk témát! A NIF (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) képes ígéreteket tenni, de van olyan, aminek nem sok látszata van. Ilyen például a fehérvári és a bicskei intermodális csomópont kialakítása. Ígéretből már évek óta sok van, de lesz-e cselekvés is?

– A források biztosítása megtörtént. A vonatkozó közbeszerzési eljárások zajlanak, így a fehérvári és a bicskei intermodális csomópont kialakításánál látható előrelépésekre számítunk. A vállalkozásoknak is nagy szükségük van ezekre a csomópontokra, hiszen gyorsan kell az árut mozgatni, raktározásra pedig senki nem akar költeni.

Tehát lesz előrelépés?

– Igen, lesz.

Tavasszal találkozott volna Orbán Viktor magyar miniszterelnök Denisz Anatolijovics Smihal ukrán elnökkel, de a vírus ezt a találkozót is elvitte. Orbán Viktor és az ön politikai aktivitása is megnőtt időközben. Van-e lehetőség felmelegíteni a tárgyalásokat az ukránokkal, főleg a kárpátaljai magyarok miatt?

– Sajnos nem túl jó a viszonyunk most az ukránokkal, ami abból fakad, hogy olyan jogszabályt hoztak, ami elveszi a kárpátaljai magyarok jogait a saját anyanyelvük használatára. Nemzetközi politikai eszközök segítségével szeretnénk ezeket a jogokat visszaszerezni. Ugyanakkor partnerek lennénk abban, hogy Kárpátalja egy közös sikersztori legyen, és ezt az ukrán külügyi vezető is támogatja, de az elnök nem lépett még ebbe az irányba. Mi közös beruházásokat javasoltunk infrastruktúra-fejlesztésre, de az ukrán fél sajnos elzárkózott ezektől.

Vêra Jourová Magyarországot gyalázó kijelentéseitől volt hangos az elmúlt napokban a nemzetközi és a hazai sajtó. Ezzel szemben egy aktuális prágai sztori: több nemzetiségből verbuválódott erasmusos fiatalok egy szórakozóhelyen tartózkodtak, ahol a magyar hallgatót letámadta egy német és egy francia, hogy az itthoni diktatúráról faggassa. Ekkor cseh, szlovák és lengyel fiatalok léptek a társasághoz, és azonnal a magyar mellé álltak. Ez kézzelfogható példája V4-ek közötti összefogásnak generációtól függetlenül.

– A visegrádi csoport jelenleg a legszorosabb, legsikeresebb szövetség az Európai Unión belül. Számos múltbeli siker elmaradt volna az együttműködés nélkül. Ilyen például a közös kiállásunk a kötelező letelepedési kvóta ellen, de itt említem meg, hogy a négy ország növekedése jóval meghaladja az európai átlagot úgy, hogy Közép-Európa közben biztonságos helynek mondható. Olyan helyen élünk, ahol az emberek ragaszkodnak a történelmükhöz, kultúrájukhoz, hagyományaikhoz, vallásukhoz. Vĕra Jourová kijelentését mi nem azonosítjuk Csehországgal, sem a cseh kormánynyal. A cseh külügyminiszterrel éppen ma tárgyaltam Prágában, és másfél órán keresztül szóba sem jött a hölgy neve. Vĕra Jourová Magyarországot illető kijelentései elfogadhatatlanok, sértőek és megalázzák a magyar nemzetet. Abból mindig baj volt, ha egy nemzetnek kívülről akarták megmondani, hogy neki mi a jó. A hazugságokat félretéve pedig a stílus, ahogy elmondta, alkalmatlanná teszi Vĕra Jourovát arra, hogy a jövőben kapcsolatot tartsunk vele. Az lenne a helyes, ha a bizottsági alelnök lemondana. Ha a német vagy a francia demokráciát minősítette volna betegnek, már nem lenne a hivatalban.

Szeptemberben Jozef Chovanec szlovák vállalkozó hátán térdeltek belga rendőrök, aki belehalt az eljárásba. Szlovákia jegyzéket nyújtott be Belgiumnak tiltakozásul. Magyarország kiáll-e Szlovákia mellett ebben az ügyben?

– Természetesen! Olyan rendőrségi intézkedés történt, ami kivizsgálásra és magyarázatra szorul. A visegrádi miniszterelnökök találkozóján is szóba került az eset, és valamennyien kiállunk Szlovákia mellett.

Négy nappal a nemzeti gyász után mit üzen a Fejér megyeieknek? A történelmi gyász mögött látszik-e kapaszkodó?

– Nagy megtiszteltetés nekünk és mindenkinek, hogy a bajban is számíthattunk a Fejér megyeiekre, amit ezúton is köszönök! Számos Fejér megyei vállalkozás döntött úgy, hogy még a nehéz hetekben, hónapokban sem a bezárás, leállás mellett teszi le a voksát, hanem a Fejér megyeiek szorgalmára, munkájára, kreativitására, eredményességére alapozva újabb beruházásokat tettek. Ez világosan mutatja, nem véletlen az, hogy Fejér megye az a térsége az országnak, ahova a legtöbb beruházás érkezik. Ha az itt élő emberek nem szeretnék ennyire a munkájukat, akkor ez a siker is elmaradna. Magyarország sikere az egyes országrészek sikeréből adódik, amihez Fejér megye is hozzátesz.